Magyarország geotermikus adottságai világszinten is kiemelkedőnek számítanak. A kedvező tulajdonságok a magas hőfluxusnak és a kiváló vízadó képződményeknek köszönhetőek. Hazánk a geotermikus hasznosítás terén dinamikusan fejlődik, ugyanakkor vannak még olyan területek, melyek kihasználatlannak számítanak. Az egyik ilyen terület a Nyírség, melynek geotermikus potenciálja számos kutatás témájaként szolgált a közelmúltban.
A Nyírség geotermikus hasznosítása részlegesnek nevezhető, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén 2025-ig összesen 43 hévízkutat létesítettek (1. ábra). Ezek közül a legmagasabb kifolyóvíz-hőmérséklettel a Tiszavasvári K-78 kút rendelkezik, mely 67 Celsius-fokos vizet produkál (OGRe adatbázis). A területen a 90 Celsius-fokos izoterma 1900-2100 méteres mélységben található (2. ábra) (Tóth 2016).
1. ábra: Az Országos Geotermikus Rendszer térképe a terület hévízkútjaival (kék pontok) (SZTFH térképszerver). A fekete poligon a kutatás földtani modelljének területét jelzi
2. ábra: 90 Celsius-fokos izoterma térkép Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területéről, a földtani modell területét jelző fekete poligonnal (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet térképe, módosítva Tóth 2016)
A terület geotermikus értékelésének első lépése a Kelet-Nyírség 2D szeizmikus szelvényeinek újraértelmezése volt, melyből a terület 3D-s földtani modellje került megalkotásra. Ezután a modellbe a Nagyecsed-1 fúrásból származó andezit hőmérsékleti adatait és az abból számított geotermikus gradiens értékei kerültek integrálásra, melyek alapján létrejött a terület hőpotenciál térképe (3. ábra).
3. ábra: A vulkanit aljzatának hőtérképe (Gyurmánczi 2025). A kék-lila színnel jelölt területek alacsonyabb hőmérséklete a sekélyebb pozícióból származik
A térképen látható, hogy a vulkanit aljzatának hőmérséklete egyes helyeken igen magas, a Mátészalkai-medencében akár a 125 Celsius-fokos hőmérsékletet is elérheti. Az ilyen rezervoár-hőmérséklet – a termelés közben történő hűléssel is számítva – már lehetővé tenné segédközeges geotermikus erőművek alkalmazását, de további élelmiszer-ipari és hűtési-fűtési megoldásokat is kínál. A kitermelt fluidum potenciálisan elláthatná a környező településeket, mint Ópályi, Nyírcsaholy, Fehérgyarmat, Nyírmeggyes, Kocsord, Fábiánháza, Ököritófülpös és Nagyecsed (4. ábra), hiszen azok viszonylag közel találhatóak a Mátészalkai-medencéhez. Fontos információ továbbá, hogy a Nagyecsed-1 fúrás hőmérsékleti mérései 4000 méteres talpmélységben 173 Celsius-fokot állapítottak meg. Az ilyen hőmérsékleti tartományból származó fluidum már gőzturbinás geotermikus erőművek kiszolgálására is alkalmas lehet (5. ábra), ehhez azonban megfelelő fluidumhozam is szükséges.
4. ábra: A Kelet-Nyírség településeinek és a vulkanit aljzatára készített hőtérkép integrált térképe (Gyurmánczi 2025). A fekete vonalak a területen azonosított vetőket jelölik, melyek egy továbbkutatás során kiemelt szereppel bírnak
A Tiszavasvári K-78 kút hasznosításáról is érdemes említést tenni: a kitermelt vízzel csak a helyi fürdő igényeit szolgálják ki, azonban egy 67 Celsius-fokos fluidumot már változatos módon lehetne hasznosítani. Ilyen például üvegházak fűtése, víz- és talajmelegítés, szénsavazás, vízi állatfajok tenyésztése, pasztőrözés és élelmiszerek tartósítása vagy biogáz-termelés (5. ábra) (Mádlné Szőnyi 2006).
5. ábra: A geotermikus energia különböző hőmérsékleten történő felhasználását szemléltető Lindal-diagram (Mádlné Szőnyi 2006)
NAK / Gyurmánczi Dániel
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön