Idén Warmenhuizenben rendezték meg az éves európai hagymakonferenciát, vagyis az Euronion-t. Az európai országok mellett ezúttal az Egyesült Államok és Dél-Amerika képviselői is részt vettek az eseményen.
Bár kontinensenként, országonként, sőt régiónként is jelentős különbségek tapasztalhatók, a résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt hagymaszezon világszerte erős volt. A különbségek az éghajlattal és a termesztéstechnológiával magyarázhatók. Európában a termőterület csökkenése ellenére rekord nagyságú termést takarítottak be, míg Észak- és Dél-Amerikában is nagy hozamokról számoltak be. Azonban a hagyma sztemfíliumos levélfoltossága, a hagyma fuzáriumos rothadása és a tripszek egyre nagyobb problémát jelentenek. Ezt súlyosbítja, hogy a hagymatermesztők rendelkezésére álló növényvédő szerek köre évről évre szűkül.
Hollandia ebben a szezonban rekordot ért el mind a vetésterület, mind a hozam tekintetében. A becsült termés 1,7 millió tonna, míg a rendelkezésre álló exportmennyiség 1,45 millió tonna. Eddig megközelítőleg 448 000 tonna hagymát exportáltak. Amennyiben ez az értékesítései tendencia folytatódik, a 2024/25-ös szezonban az export is rekordot dönthet. Azonban az alacsonyabb kereslet esetén gyorsan többlet keletkezhet, ami nyomást gyakorol az árakra. A nyugat-afrikai országokba, pl.: Szenegálba és Elefántcsontpartra irányuló export növekedése segít az árak meredek esésének megelőzésében. Ennek ellenére továbbra is bizonytalan az árak alakulása január után. Svédországban a termőterület 4–5%-kal nőtt, sőt jövőre további növekedés várható. A hideg tavaszt jó termesztési időszak követte. A hektáronkénti hozam hasonlóan alakult a korábbi évekhez. A peronoszpóra elleni védekezés egyre nehezebb, ami főként azzal magyarázható, hogy csak egy hatékony növényvédőszer engedélyezett.
Dániában a termelés szinte teljes egészében a belföldi piacra irányul, export alig jellemző. Emellett körülbelül a termés 20%-a ökológiai művelésből származott. A heves esőzések helyenként kedveztek a sztemfíliumos levélfoltosságnak és a fuzáriumos rothadásnak. Azonban a szigorú szabályozás miatt alig maradtak növényvédőszerek. Sőt a PFAS-tilalom még nehezebbé teszi a védekezést. A PFAS-ek (perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok) olyan kémiai vegyületek, amelyeket egyes növényvédő szerekben használnak stabilitásuk és víztaszító tulajdonságaik miatt. Ugyanezek a tulajdonságok teszik őket rendkívül perzisztenssé, vagyis alig bomlanak le és felhalmozódnak a talajban, a vízben és az élőlényekben. A tilalom jelenleg több tucat termékre vonatkozik, amelyek (és az érintett termékek) 2026-ig használhatóak fel, miközben jelenleg még nincsenek alternatívák. Ugyan vannak biológiai megoldások a piacon, de ezek gyakorlati használatáról kevés információ áll rendelkezésre. A dán tilalom előrevetítheti, hogy az EU többi tagállama hamarosan hasonló helyzetbe kerülhet.
Lengyelországban a termőterület 25 000 hektárról 22 000 hektárra csökkent. Sok termelő felhagyott a hagyma termesztésével az alacsony árak és az előző évek rossz tapasztalatai miatt. Ezzel párhuzamosan a holland hagyma importja továbbra is növekvő tendenciát mutatott. Németországban jelentősek a regionális különbségek: északon jó a termés, míg délen a minőség növényvédelmi problémák révén romlott. A termesztési terület 892 000 hektárra nőtt. Egy kabócafaj (Pentastiridius leporinus), mely számos baktérium vektora lehet, komoly problémát okozhat a termesztés során. Jelenleg is folytatnak kutatásokat a potenciális kártétel felmérése céljából.
Franciaországban az aszály ellenére a termés megfelelő, amiben az öntözés szerepe jelentős volt. Azonban a fuzáriumos- és baktériumos rothadás miatt jelentős a minőségbeli különbség. A hollandiai és belgiumi import növekszik, míg az export stabil.
Olaszországban a terméshozamok tekintetében jelentős a regionális különbség. Különösen a Piemont régióban nagymértékű a visszaesés a heves esőzések miatt. A terméshozamot 390 000 tonnára becsülik, de a pontos adatok még nem állnak rendelkezésre.
Spanyolországban a vetés idején a kedvezőtlen, csapadékos időjárás, míg a szezon későbbi szakaszában a szárazság és a rendkívüli hőség okozott problémát. A terméshozam 12,5%-kal alacsonyabb, mint tavaly. Az időjárási körülmények miatt a hagymatermesztés az ország északi részére helyeződik át.
Az Egyesült Királyságban az idei extrém szárazság öntözési problémákat és minőségromlást okozott. A helyzetet nehezítette, hogy a hagyma mellett a burgonyát is öntözni kellett ugyanabban az időszakban. A betárolt hagyma esetében a fuzáriumos rothadás jelentősége nőtt. Emellett a tripsz kártétel is növekszik és a gyomok is több problémát okoznak, amik egyre nagyobb arányban válnak rezisztenssé a herbicidekre.
Az Egyesült Államokban túlkínálat alakult ki a jó termés miatt, ezért februárig alacsonyak voltak az árak. A sztemfíliumos levélfoltosság és a fuzáriumos rothadása csak lokálisan okoztak problémát. Dél-Amerikában Brazília a legnagyobb termelő, míg Peru és Argentína a meghatározó exportőrök. Argentína főként Brazíliába, míg Peru az Egyesült Államokba és Európába szállít. Az éghajlatváltozás, vagyis az extrém esőzések vagy aszályok jelentős terméskülönbségeket eredményeznek. A fuzáriumos és a bakteriális rothadás, valamint a gyomirtó szerekkel szembeni rezisztencia egyre nagyobb problémát okoz.
Az Euronion 2025-ös konferenciája alapján az európai hagymaágazat jelenleg magas hozamokkal jellemezhető, ugyanakkor jelentős kihívásokkal is szembesül: növekvő kórokozónyomás, a növényvédelemben felhasználható hatóanyagok szűkülése és az éghajlatváltozás. Egyre sürgetőbb kérdés a kórokozók elleni hatékony védekezés. A megoldás a rezisztens fajtákban és az integrált védekezési stratégiákban rejlik, de évekig tartó kutatásra és további ráfordításra van szükség. A kutatási projektek rávilágítanak a tudásmegosztás terén szükséges nemzetközi együttműködés fontosságára, mely nélkül a szektor nem tud tovább hatékonyan működni. Az innováció nélkülözhetetlen a hatékonyság és a fenntarthatóság javítása szempontjából. A megemlített trendek között szerepeltek a foltkezelést végző permetező rendszerek, a fejlettebb válogató gépek és a mesterséges intelligencia alkalmazása a rendellenességeinek felismerésére. Ugyan a fajták, a technológia és a digitális megoldások terén végbemenő innovációk ígéretesek, de az ágazatnak nagyobb figyelmet kell fordítania a kutatásra a hagymatermesztés hosszútávú fenntarthatósága érdekében.
Forrás: Freshplaza
NAK / Fodor Attila, dr. Kozak Anita
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön