Jelentősen kevesebb jégkár volt hazánkban, mint a térség más országaiban. Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer. A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 96 napon kellett, összesen 176…
A meteorológia elemzéseknél alkalmazott mutatók definíciói
##
BEKAPCSOLÁSI ADATOK 2023. szeptember 11. és 30. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából A szeptemberi száraz időszakot, néhány fronttal érkező jégveszélyes zivatar szakított meg egy-egy napra a hónapban. Szeptember 25-ét követően száraz, csapadékmentes időben volt részünk, az országban sehol sem alakultak ki zivatarok,…
BEKAPCSOLÁSI ADATOK 2023. augusztus 28. és szeptember 10. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológiai helyzet szempontjából. Az időszak első hetében minden egyes nap záporok, több területen jégveszélyes zivatarok alakultak ki hazánkban. Az adott időszak második felében száraz, csapadékmentes időben volt részünk, az országban sehol sem alakultak…
BEKAPCSOLÁSI ADATOK 2023. augusztus 14. és 27. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából Az időszak első felében szinte minden nap kisebb-nagyobb számban záporok, zivatarok alakultak ki hazánkban. Az adott időszak második felében forró, száraz időben volt részünk, záporok, zivatarok csak a Dunántúl északi felén…
BEKAPCSOLÁSI ADATOK 2023. július 31. és augusztus 13. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából A július második felében tapasztalható hűvösebb, csapadékosabb időjárás augusztus első hetére is jellemző volt, melyet az időközben érkező hidegfront tovább erősített. A hidegfrontot kísérő szupercellák augusztus 5-én rekord méreteket…
BEKAPCSOLÁSI ADATOK 2023. július 17. és 30. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából Július második felében továbbra is szélsőségesen alakult az időjárás, hiszen több szupercellás zivatar alakult ki hazánkban a két hét alatt. Az adott időszakban a többfelé viharos erejű széllel és jéggel…
Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (219 automata és 767 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő-rendszer – együttműködve a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesüléssel (NEFELA) – 2018. május 1-jén kezdte meg működését, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programból nyert 1,8 milliárd forintból kiépített rendszert épített ki.
A rendszert a NAK az agrártárcával együtt működteti. Sem a gazdák, sem a társadalom egésze számára nem jelent plusz költséget, fenntartása az agrárkár-enyhítési alapból – évente mintegy 1,5 milliárd forint felhasználásával – történik. Az Agrárminisztérium információkat szolgáltat a kárenyhítési alaphoz benyújtott káreseményekről, amely segíti a jégkármérséklő-rendszer működésének optimalizálását. A működtetés tapasztalatainak folyamatos kiértékelése, a továbbfejlesztési irányok meghatározása az Agrárminisztérium koordinációban a NAK és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai tapasztalatainak bevonásával történik. A működtetéshez a háttérbázist a regionális telephelyek biztosítják.
A jégkármérséklő-rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő Országos Meteorológiai Szolgálatnak is. Az OMSZ által megküldött riasztás alapján kerülnek beindításra az automata generátorok, illetve a riasztásnak megfelelően kapcsolják be a manuális talajgenerátorokat a generátorkezelők. A rendszer átfogó meteorológiai információkkal, modellezés alapján működtethető. Az OMSZ részletes adatokat küld a NAK számára, amelyből utólagos elemzéseket készít a NAK központi JÉGER csapata. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, ezeket pedig a kamara küldi meg minden hónapban az OMSZ számára. A meteorológiai szolgálat nagyteljesítményű szuperszámítógépének köszönhető pontosabb előrejelzések alapján pedig a riasztások kisebb területre korlátozódnak. Mindemellett a szolgálat meteorológiai alapadatokat és riportokat is biztosít a NAK számára.
A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd a -30 °C körül vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is.
Az OMSZ által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők. A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ott a kialakult jégszemeket már nem tudja megszüntetni, de csökkenti a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását. Az úgynevezett riasztási időszak április 15-től szeptember 30-ig tart.
Jelenleg nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is kisebbek lehetnek. Ezért is kapta az országos jégkármérséklő-rendszer elnevezést.
A jelenlegi Nemzeti Népegészségügyi Központ elődszervezetével vizsgáltatta be még az ezüst-jodid hatóanyagot a – regionális védekezést 1991-ben elkezdő – NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, és az alapján kapta meg a működési engedélyt a három dunántúli megyére, majd az országos jégkármérséklő-rendszer üzembe állása előtt ezt az engedélyt kiterjesztették az ország teljes területére.
A NAK az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-ben átfogó hatásvizsgálatba kezdett az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A két éven keresztül tartó felmérés során első évében a NEFELA által is lefedett dél-magyarországi területek (Somogy, Baranya, Tolna megyék) kerültek vizsgálatra, a második évben pedig már az egész ország területéről történt mintavétel.
Első lépésként egy modellszámítást végeztek a szakemberek – tízéves működési és meteorológiai adatsorokra alapozva –, amit a laboratóriumi vizsgálatok követtek. A modellszámításokkal vizsgálták a száraz és nedves ülepedést is, így kijelöltek ötven olyan területi pontot, ahol – esetlegesen a meteorológiai viszonyok miatt – képes lehetett volna felhalmozódni az ezüst-jodid. Ezeken a pontokon mintavétel történt a talaj 0-30, 30-60 és 60-90 cm-es rétegeiből, tíz ponton pedig talajvízminta-vétel zajlott. A két mintafajta vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a nátrium- és az ezüsttartalom megállapítása.
A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást. A jogszabályban meghatározott, megengedett határértéket a talajban megtalálható ezüst-jodid mennyisége meg sem közelíti, így az emberi egészségre és a környezetre nincs káros hatása. Azt azonban tudni kell, hogy az acetonos ezüst-jodid tömény oldata közvetlenül a szembe, bőrre kerülve enyhe irritációt okozhat! Továbbá a tömény oldat – égetés nélkül – közvetlenül a környezetbe juttatva ártalmas, ugyanis az égetés során kémiailag átalakul a hatóanyag összetétele!
Mivel a hatóanyag-felhasználás célzott és csak a várható időjárástól függ a kijuttatandó mennyiség, jóval alacsonyabb a környezeti terhelése más jégkármérséklő-módszerekhez – például a repülőgépes, rakétás jégkármérsékléshez – képest. Továbbá a rendszer megújuló energiaforrást is használ azzal, hogy az automata generátorok áramellátása napelemekkel történik.
Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, inkább a csapadék mennyiségét kellene növelnie. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, hiszen a talajgenerátorok működésének – a kialakuló mesterséges jégmagoknak – köszönhetően kissé még növelhető is a csapadék mennyisége. Összességében alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső és miatta van aszály.
Kb. 250-300 000 liter, de Időjárástól függően változó. OMSZ-NAK közösen azon dolgozik, hogy a kárenyhítést maximalizálva, csökkentsük a kibocsátott hatóanyag mennyiségét.
Nem befolyásolja a rendszer egyéb módon az időjárást. A hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárást egyéb módon nem befolyásolja.
A rendszer teljes hatékonyságát csak néhány év múlva lehet majd értékelni, amikor összehasonlíthatóak lesznek a 2018 előtt keletkezett, mezőgazdasági kárbejelentésen belüli jégkárok arányai, illetve összehasonlíthatóak lesznek az ezekre kifizetett kárenyhítő juttatások a 2018. évivel és az utána következő esztendőkével. Nagyjából öt működési év után lehet teljes képet kapni a hasznosságáról. A rendszer második üzemelési évében, 2019-ben a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. 2017-ről 2018-ra pedig egymilliárd forinttal csökkentek a kárenyhítési alap jégkárok után fizetett kiadásai. Az elvégzett számítások szerint az országos rendszer működtetésével a kamara közel 50 milliárd forint termelési értéket óv meg a mintegy ötmillió hektár termőterületet használó mezőgazdaságban.
Az országos lefedettségű jégkármérséklő-rendszer kiépítése a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyöket hoz: megvédi jégeső okozta jelentősebb fizikai és anyagi károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.
A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva a jégkármérséklő rendszer indítását 2022-ben is április 15-ére tettük. A korábbi beüzemelésre a gazdák termőföldjeinek, illetve az egyéb vagyontárgyak megóvása érdekében van szükség. A riasztási időszak 2022-ben is szeptember 30-ig tart.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)
Adószám: 18399257-2-43
E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu
Zöld szám: +36 80 900 365
Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.