Az elkövetkezendő 5 évben Magyarország megközelítőleg 2.400 milliárd forintnyi támogatást oszthat ki a magyar gazdálkodóknak az I. pilléres keretből, és mintegy 2.900 milliárd forintot fordíthat a II. pilléren keresztül a hazai agrár- és élelmiszergazdaság és a magyar vidék fejlesztésére.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye a gazdákat!
A Codex Alimentarius Bizottság novemberi ülése jelentős előrelépést hozott a nemzetközi élelmiszerbiztonsági szabványok harmonizálásában, melynek hatása a hazai előállítók számára is közvetlenül érzékelhető lesz.
Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként nevesítik az ágazatot. De vajon a kutatók és a gazdálkodók hogyan használják a takarmányozást, a genetikát és a mikrobiom által biztosított megoldásokat a metánkibocsátás csökkentésére?…
A Balaton és vízgyűjtő területeinek ökológiai állapota évtizedek óta kiemelt nemzeti ügy. A tó vízminőségét és vízháztartását jelentősen befolyásolja a Zala folyó, amely a befolyó vízmennyiség mintegy felét adja.
A Tanács készen áll az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetésekre, amelynek célja a piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentése.
A 21. század hazai mezőgazdasága egyre nagyobb nyomás alá kerül a vízgazdálkodás terén. A klímaváltozás, a növekvő élelmiszerigény, valamint a vízkészletek korlátozottsága miatt a hagyományos öntözési rendszerek sok helyen már nem elegendőek.
A Nemzetközi Szőlészeti-Borászati Szervezet (OIV) is elkötelezett a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezésben, mely betegség az Európai Unió (EU) jelentős karantén károsítója.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában működő KAP-hálózat Zöld Támogató Egysége új, hat alkalomból álló rendezvénysorozatot indít „Fenntartható mezőgazdaság a jövőért” címmel.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön