A támogatások kapcsán is megtapasztalhattuk, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk talajaink védelmére. Kisfilmünkben a talajromboló folyamatok közül az eróziós károkat vesszük górcső alá.
A talajfelszín már a mi életünkben is pusztulhat, amennyiben nem fordítunk kellő figyelmet a védelmére. Manapság világviszonylatban tízszer olyan mértékben használjuk a talajainkat, mint amennyire azok újraképződnek. Mindennek meg is lett a szomorú eredménye. Magyarországon a vízerózió 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet érint, s ezáltal évente 50 millió m3 talajt veszítünk el.
Lejtős szántóterületeken a víz lefolyási útvonala mentén gyakorlatilag évente elhordja az értékes humuszos termőföldet a víz. Ennek megakadályozása érdekében fontos a megfelelő agrotechnika alkalmazása, a víz erejének megtörése, a víz helyben tartása. Ennek egyik lehetséges módja a füvesített erózióvédelmi sáv kialakítása, ezáltal megakadályozzuk a vízmosások további mélyülését, a talaj elhordását, hiszen a növények gyökérzete megköti a talajt, a leveleik pedig lassítják a víz mozgását, s emellett ökológiai szempontból is fontos szerepet játszhatnak, életteret biztosítva számos hasznos ízeltlábú fajnak.
Az erózióvédelmi sáv mellett további lehetőség a talajaink helybentartására, ha arra törekszünk, hogy csak szükséges mértékben bolygassuk a talajt és a lehető legtöbb szármaradvány maradjon a felszínén. Így nem romboljuk a talaj szerkezetét, ami jobban ellenáll az eróziónak. Megoldás az is az erózióval szemben, ha a növényeket a lejtőre merőleges irányban vetjük el, tehát a vetéskor is a rétegvonalakat követjük, hisz ekkor a kultúrnövény is akadályozza a talaj lemosódását.
Fentiekben ismertetett lehetőségekről, azok alkalmazásának fontosságáról tájékozódhatnak részletesebben 10 perces kisfilmünkben, melyet az alábbi linken tekinthetnek meg
A talajaink megfelelő védelmét, az inputanyagok felhasználásának racionalizálási lehetőségéről korábbi kisfilmjeinkben tájékozódhat:
NAK/Sztahura