Vízgazdálkodás

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításához kapcsolódóan 2023-ban elkészült a lakossági és mezőgazdasági kutak engedélyezéséhez szükséges vízkészletvédelmi országtérkép is (1. ábra), mely jelöli a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területeket (hazánk 12%-a) és a jogi értelemben vett első vízzáró réteg megjelenési mélységét. A térkép az alábbi linken érhető el, alapelveit az 1995. évi LVII. törvény és a 319/2023. (VII. 17.) Kormányrendelet rögzíti.

1. ábra: a vízkészletvédelmi országtérkép webes felülete (https://geoportal.vizugy.hu/vizkeszletvedelem/)

A mezőgazdasági vízhasznosításoknál figyelembe kell venni azt, hogy azok ne gyakoroljanak negatív hatást az ivóvízbázisaink mennyiségi és minőségi állapotaira, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unió irányelvének értelmében szigorodtak az ivóvíz ellátással kapcsolatos szabályozások. Az Európai Parlament és a Tanács 2020/2184, az emberi fogyasztásra szánt vízminőségéről szóló Irányelve 2021. 01. 12-én lépett hatályba annak érdekében, hogy a víz „egészségességének és tisztaságának” biztosítása által óvja az emberi egészséget a szennyezett, emberi fogyasztásra szánt víz káros hatásaitól, higiéniai követelményeket vezessen be az ivóvízzel kontaktba lépő anyagokra, például csövekre, továbbá javítsa az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférést és költséghatékony kockázatalapú megközelítést vezessen be a vízminőség monitorozására. Az irányelv magyar nyelvű összefoglalója ITT olvasható, fő pontjai:

• „Emberi fogyasztásra szánt víz”;
• Mentességek az irányelv alól;
• Vízminőségi előírások;
• Kockázatértékelés;
• Az ivóvízzel érintkezésbe kerülő anyagok;
• Hozzáférés, tájékoztatás, monitorozás és értékelés.

A hazai ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről az 5/2023. (I.12.) Kormányrendelet szól, mely lényegében az Európai Unió 2020/2184 irányelvének hazai jogrendbe történő átültetését szolgálja, ezzel felváltva a korábbi 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletet. Az új kormányrendelet lényegi elemei:

1. Fogalomrendszer, alkalmazási kör kiterjesztése: új kifejezéseket vezet be (pl. kockázatértékelés, kockázatkezelés), pontosítja az „ivóvíz” definícióját;
2. Paraméterek, határértékek és vizsgálatok szabályozása: szabályozza az ivóvíz minőségi paramétereit, mint mikrobiológiai, fizikai, kémiai és radiológiai paraméterek;
3. Ivóvízbiztonság, termékek és berendezések szabályozása: követelményeket állít fel azokkal a berendezésekkel szemben, melyek közvetlenül érintkeznek az emberi fogyasztásra szánt vízzel;
4. Szigorítások: a rendelet több paraméter tekintetében új és szigorúbb határértékeket szab meg;
5. Tájékoztatási kötelezettség és felelősségvállalás: a szolgáltatót és az illetékes szerveket tájékoztatási kötelezettség terheli a vízminőséggel kapcsolatos információk és a mért értékek vonatkozásában, továbbá közintézményekben, munkahelyeken a tulajdonosnak/üzemeltetőnek is felelőssége van az ivóvíz minőségének megfelelősségében.

A fenti információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni!

NAK / Gyurmánczi Dániel