Vízgazdálkodás

A mezőgazdaság és a szennyvíztisztítás kapcsolata ma már egyre fontosabb témakör, hiszen egyre gyakoribbak az aszályos, vízhiányos időszakok. Mindezek fényében alapvető szempont, hogy egy olyan alternatív vízforráshoz jusson az ágazat, amely reproduktív és könnyen beilleszthető a termelési körforgásba.

A tisztított szennyvíz napjainkban már egy megbízható, folyamatosan rendelkezésre álló vízforrást jelenthet az öntözésben, különösen akkor, ha a természetes vízkészletek korlátozottak.

A tisztított szennyvízzel alkalmazott öntözés elképzelhetetlen lenne egy szigorú keretek közé szorított követelményrendszer nélkül, amely 1991-es elfogadása óta, az úgynevezett „Szennyvíz irányelv”. A jogszabály az európai környezetpolitika egyik legnagyobb sikertörténete, ugyanis a vízminőség javulását, a fenntartható infrastruktúrát és a lakosság életminőségének emelkedését hozta el. Mindezen felül, előrevetíti a jövő kihívásait (mikroszennyezők, energiahatékonyság, körforgásos vízgazdálkodás) és új fejlesztési irányokat jelöl ki. Az irányelv célja, hogy védje a környezetet a települési szennyvíz és egyes iparágak szennyvize okozta szennyezésektől, valamint biztosítsa, hogy az EU tagállamai megfelelő gyűjtő- és tisztítórendszereket alakítsanak ki a települési szennyvíz kezelésére.

Legfőbb követelmények:

• Szennyvízgyűjtés

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden 2000 lakosegyenértéket (LE) meghaladó agglomerációban, legyen gyűjtőrendszer a szennyvíz számára.

• Szennyvíztisztítás

Elsődleges tisztítás: szilárd részek eltávolítása.

Másodlagos (biológiai) tisztítás: szerves anyagok lebontása.
Kötelező minden 2000 LE feletti településen.

További (harmadlagos) tisztítás: érzékeny területeken a tápanyagok (pl. nitrát, foszfát) eltávolítása is kötelező.

• Ipari szennyvíz

Az ipari üzemeknek előtisztítást kell végezniük, mielőtt a szennyvizet a települési rendszerbe bocsátják.

• Kibocsátási határértékek és monitoring

Meghatározza a tisztított szennyvízre vonatkozó határértékeket (pl. BOI5, KOI, lebegőanyag).

Rendszeres ellenőrzés és jelentéstétel az Európai Bizottság felé.

Az irányelv hatályba lépése óta jelentősen javult a folyó- és állóvizek vízminőségének állapota, valamint a szennyvízkezelés arányát és minőségét is pozitív irányba mozdította el. Magyarország 2004-es EU-csatlakozásakor vállalta, hogy teljes mértékben átülteti és végrehajtja az irányelv előírásait. Ennek eredményeként a szennyvízgyűjtés aránya 2020-ra 95% fölé emelkedett, többszáz korszerű szennyvíztisztító telep épült vagy újult meg, valamint a Balaton, a Tisza-tó és más érzékeny vízgyűjtők tápanyagterhelése jelentősen csökkent. Az Európai Bizottság 2022-ben javaslatot tett az irányelv modernizálására. Az új tervezet, várhatóan 2025-2026-ban lép hatályba, amely már a 21. századi környezeti kihívásokra reagál:

• kötelezővé tenné a mikroszennyezők (gyógyszer, kozmetikum) eltávolítását,
• előírná az energiasemleges szennyvíztisztító telepeket,
• fokozná az esővízkezelés és az újrahasznosítás szerepét,
• és bevezetné a „szennyező fizet” elvet az iparági hozzájárulások rendszerébe.

 A mezőgazdaságot tekintve különösen fontos, hogy megfelelő tisztítás és monitoring biztosítsa azt, hogy az élelmiszerlánc ne szennyeződjön nitrátokkal, nehézfémekkel, gyógyszermaradványokkal, hiszen az öntözővíz közvetlen kapcsolatba kerül a terménnyel. A szennyvíz irányelv miatt kiépített tiszta, ellenőrzött vízrendszerek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági vízhasználat tervezhető és szabályozható legyen, a gazdák hozzáférjenek tisztított, újrahasznosított vízhez, valamint a vízvisszaforgatás regionális vízhiányos térségekben is megvalósuljon.

Az EU új, modernizált szennyvíz irányelve és a 2020/741/EU rendelet a víz újrahasznosításáról, kifejezetten támogatja a biztonságosan újrahasznosított víz mezőgazdasági felhasználását. Mindezek fényében a szennyvíztisztítók napjainkra nemcsak környezetvédelmi, hanem vízgazdálkodási szerepet is betölthetnek.

NAK / Rubos Norman