A géberjéni Művelődési Házban megtartották a „Fókuszban a vidék” című szakmai rendezvénysorozat őszi nyitó eseményét. A környezetbarát gazdálkodás és a helyi termékek előállításának és értékesítésének megerősítését támogató eseményt a KAP-hálózat Zöld Támogató Egysége szervezte.
A rendezvények célja, hogy részletes tájékoztatást nyújtson a hazai és külföldi jó példákon keresztül a fejlődő értékláncok gyakorlati tapasztalatairól, és bemutassa a kistermelői élelmiszer-előállítás gyakorlati tudnivalóit. A kisléptékű élelmiszer-előállításon és értékesítésen túl alapvető a fenntartható megoldások közvetítése a fogyasztók felé, hogy már fiatal korban találkozzanak a fenntarthatóság fontosságával és elsajátítsák a tudatos életmódhoz szükséges ismereteket. A környezetbarát gazdálkodás, a tudatos vásárlás szerepe, a regeneratív és az ökológiai gazdálkodás térnyerése, és az aktuális trendek megismerése hozzájárul a mindennapi élet zöldebbé tételéhez és a környezettudatos életmód alapjaihoz.
Az eseményt Kovács Sándor országgyűlési képviselő nyitotta meg a mintegy hatvan fős közönség előtt.
Géberjén polgármestere, Kovács Dániel Sándor köszöntőjében kiemelte, hogy a település fontos szerepet tölt be a helyi termékek piacra juttatásában. Elmondta, hogy a Matula egyesület is összefog térségi kistermelőket és fontosnak tartja, hogy az általuk előállított jó minőségű termékeket minél több szinten tudják népszerűsíteni, támogatni.
Baracsi Endre a Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyei közgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, hogy a „vidék a jövő aranytartaléka”, és különösen igaz ez itt a vármegyében, ahol megannyi érték vesz körül bennünket. Véleménye szerint a rövid ellátási láncok szerepe egyre inkább felértékelődik, különösen Magyarországon, ahol nagyon sok a kistelepülés, mert a falu fontos szerepet tud ellátni mind a fenntartható élelmiszer termelésben, mind az értékek megőrzésében.
A rendezvényen Filep László fajtatulajdonos a „Téli parázs, a nagydobosi sütőtök fajta újjászületése” címmel tartott előadást, amelyben hangsúlyozta, hogy a Téli parázs szaporítóanyagát igyekszik kiváló minőségben előállítani. A családi gazdaság vetőmaggal és megadott termeléstechnológiával rendelkezik, amellyel a kiszelektált fajta jó minőségű, új szürke sütőtököt terem. Kiemelte, hogy a termés leválogatásával, minősítésével egy olyan piacképes terméket állítanak elő, amely magán hordozza a nagydobosi sütőtök külső jegyeit. Az értékesítésnél a kapcsolatot vagy közvetlenül alakítják ki a fogyasztóval, vagy kizárólag a rövid ellátási láncon keresztül értékesítenek.
Az eseményen Deák Ferenc, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának osztályvezetője a kistermelői élelmiszer-előállítás aktuális kérdéseit ismertette. Kiemelte, hogy a helyi termelők szerepe kulcsfontosságú a térségek önellátó képességének erősítésében. Az élelmiszerbiztonság és a kistermelői tevékenységek jogi szabályozása az EU-n belül részletes, ugyanakkor Magyarországon kialakult egy sajátos, két kategóriára épülő kistermelői rendszer. A regisztrációs kötelezettség alapvető, minden élelmiszerlánc-szereplőnek szerepelnie kell a hatóság nyilvántartásában, és nyomon követhetőségük FELIR-számhoz kötött.
Szegedyné Fricz Ágnes, a Kislépték Egyesület szakmai vezetője az élelmiszerek kötelező és önkéntes jelöléséről, valamint a marketing és értékesítés gyakorlatáról adott elő. Elmondta, hogy a címkézés célja a fogyasztók tájékoztatása és védelme, valamint a helyi termelők beazonosíthatósága. Az EU egységes szabályozást biztosít, de Magyarország bizonyos termékkörökben saját előírásokat alkalmaz, amelyeket a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmaz. A magyar nyelvű címkézés kötelező, és a helyes elnevezések, minőségi paraméterek az egységes fogyasztói elvárások betartását segítik.
Kujáni Katalin a helyi termelők alternatív értékesítési modelljeiről, termelői közösségekről és tudatos vásárlókról beszélt. Tapasztalatai szerint a kosárközösségek különböző hatótávolságokkal működnek, de nem mindegyik modell fenntartható. A Kislépték Egyesület elnöke szerint az internetes értékesítés területén kevés olyan megoldás működik, amely kizárólag helyi termékekre épül, és a jogszabályi környezet még sok szürke zónát tartalmaz. A 2025. novemberében megrendezésre kerülő Rövid Élelmiszerlánc Expón útmutatókat adnak az online értékesítés és címkézés kérdéseiben is.
A kerekasztal beszélgetésben a tájegységre jellemző REL-ek helyezéről és fenntarthatóságáról, valamint az együttműködési lehetőségekről beszélgettek a helyi szereplők. Palicz Ildikó, a „Helyben a jövőnk” Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a helyi gazdaság megerősítésére jött létre a Nyíregyházi Kosár közösség, és ma már hálózatként működnek több, mint 30 bevásárló közösséggel. Muhari Zoltán, Panyola polgármestere, Kovács Dániel Sándor, Géberjén polgármestere, Mészáros Róbert, a Matula Gasztro Team Egyesület elnöke, valamint Kelemen Róbert a Legyen Malacod program kapcsán egyetértettek abban, hogy a helyi rendezvényekbe a kistermelőket minél inkább be kell csatornázni. Közös cél, hogy a helyi szereplők és a különböző ágazatok össze tudjanak kapcsolódni a termékek népszerűsítésében és abban a munkában, hogy a helyi termékek valóban fókuszba tudjanak kerülni.
Az esemény helyi termékbemutatóval zárult.
A rendezvénysorozat következő állomása 2025.10.15-én Baján volt, majd Lendvajakabfa községben folytatódik tovább 2025.10.20-án, ahol újra az kerül a fókuszba, hogy a helyi termelők támogatásával és a rövid ellátási láncok fejlesztésével hogyan valósul meg a közösségalkotás és a helyi együttműködés, amely hozzájárul a vidéki térségek gazdasági és társadalmi megerősödéséhez.
NAK / Zöld Támogató Egység
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön