Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy az antimikrobiális rezisztencia megfékezése érdekében sürgősen intézkedéseket kell hozni, tekintettel arra, hogy annak következményei messze túlmutatnak az egészségügyön, azok komoly kockázatot jelentenek a fenntartható fejlődésre, az élelmiszerrendszerekre, a szegénység csökkentésére és a környezetvédelemre nézve egyaránt.
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) növekvő és egyre sürgetőbb fenyegetést jelent az emberi- és állati egészségre, az élelmezésbiztonságra, valamint a gazdasági ellenállóképességre nézve. A hatóságok jelentései szerint – amennyiben nem tesznek sürgősen lépéseket az AMR megfékezésére – 2025. és 2050. között az AMR akár 39 millió ember halálát is okozhatja. De, mint arra az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) keretében 2024-ben közzétett Navigating New Horizons című jelentése is figyelmeztet, az AMR következményei messze túlmutatnak az egészségügyön, azok komoly kockázatot jelentenek a fenntartható fejlődésre, az élelmiszerrendszerekre, a szegénység csökkentésére és a környezetvédelemre nézve egyaránt.
Célzott ajánlások a szakpolitikai döntéshozók számára az antimikrobiális rezisztencia kezelésére
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) által kidolgozott – az ENSz Környezetvédelmi Programjába (UNEP) illesztett – és az év elején „Kulcsfontosságú intézkedések az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítására - szakpolitikai ajánlás parlamenti képviselők számára” címmel közzétett szakpolitikai összefoglaló célzott ajánlásokat fogalmaz meg a törvényhozók és a szakpolitikai döntéshozók számára az AMR elleni nemzeti és globális fellépéshez. A tájékoztató anyag rávilágít arra, hogy az antimikrobiális szerek helytelen és túlzott használata, a gyenge egészségügyi rendszerek, az állatorvosi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés, bizonyos gazdálkodási gyakorlatok és a környezetszennyezés együttesen hogyan gyorsítják fel az AMR terjedését a humán- és az állategészségügyben, valamint a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén. Az anyag áttekinti továbbá az AMR kezelésére irányuló jelenlegi nemzetközi erőfeszítéseket és beazonosítja azokat a fennálló hiányosságokat, amelyeket meg kell szüntetni.
A hatékony fellépés támogatása érdekében a dokumentum gyakorlati lépéseket javasol, beleértve a jogszabályok megerősítését, a megfelelő finanszírozás biztosítását, a szektorok közötti együttműködés javítását és a lakosság tudatosságának növelését. Hangsúlyozza továbbá az „Egy Egészség” (One Health) megközelítés fontosságát, amely összefogja a humán-, az állat-egészségügyi szektorokat, valamint a környezeti egészségére fókuszáló szakterületet egyaránt, annak érdekében, hogy összehangolt és tudományosan megalapozott válaszlépések születhessenek.
Hogyan tudnak konkrétan hozzájárulni a parlamenti képviselők az AMR visszaszorításához?
A szakpolitikai összefoglaló anyag arra ösztönzi a parlamenti képviselőket és a törvényhozókat, hogy támogassák az úgynevezett „Négyoldalú Egy Egészség Jogalkotási Értékelő Eszköz” (Quadripartite One Health Legislative Assessment Tool) használatát, amely segít feltárni az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos jogszabályi hiányosságokat saját országukban. Ezen értékelések alapján pedig elő tudják mozdítani az olyan átfogó jogszabályok életbe léptetését, amelyek világosan meghatározzák az érintett szektorok kötelezettségeit és felelősségi köreit.
Az ilyen jogszabályoknak ösztönözniük kell az antimikrobiális szerek ésszerű használatát és biztonságos ártalmatlanítását a humán-, az állat- és a növényegészségügy területén. Tartalmazniuk kell továbbá olyan intézkedéseket, amelyekkel visszaszorítható a nem megfelelő minőségű és a hamisított gyógyszerek, gyógykészítmények, növényvédőszerek forgalma, valamint mérsékelhető az antimikrobiális szerek iránti kereslet az állat- és a növény-egészségügyi rendszerek megerősítése, az egyes betegségekkel szembeni ellenállóképesség javítása és a szermaradványok környezetbe jutásának visszaszorítása révén. A fertőző betegségek minőségbiztosított egészségügyi rendszerekben – mind közösségi, mind kórházi szinten – történő ellátásának biztosítása mellett a jogalkotás kiemelt területei közé tartozik – amint az a tájékoztató anyagban is szerepel – az állatorvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a helyes mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása, beleértve a biológiai biztonságot és az állatjólétet.
Az „Egy Egészség” stratégiák, szakpolitikák és jogszabályok fontossága
A vakcinázási stratégiák nemcsak a humán fertőző betegségek esetében ajánlottak, hanem a vízi és szárazföldi élelmiszertermelő állatoknál előforduló betegségek esetében is, különösen a WOAH prioritási listáján szereplő betegségek tekintetében. Az antimikrobiális szerek használatának további csökkentése érdekében javasolt a biológiai biztonsági intézkedések megerősítése, az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata és fejlesztése, valamint a helyes mezőgazdasági- és állattartási gyakorlatok előmozdítása is. Ezzel párhuzamosan fontos beruházni a gazdák számára szervezett oktatási programokba, valamint képzést biztosítani az állatorvosok és állategészségügyi szaktanácsadók számára a megelőző intézkedésekről, a biológiai biztonságról, az antimikrobiális szerek használatáról, a vakcinálásról és az AMR környezeti vonatkozásairól. A kormányokat arra bátorítják, hogy pénzügyi ösztönzőket – például támogatásokat és egyéb juttatásokat – kínáljanak a gazdálkodóknak és az élelmiszeripari vállalatoknak, hogy minél hatékonyabban be tudják tartani az antibiotikum-használatra vonatkozó szabályozáskat és hogy minél szélesebb körben alkalmazzanak alternatív módszereket.
Végezetül a tájékoztató anyag azt javasolja, hogy a mezőgazdasági jogszabályok tartalmazzanak környezetvédelmi intézkedéseket az állattenyésztésből és a növénytermesztésből származó antimikrobiális szerek környezetbe való kijutásának csökkentése érdekében, ezáltal hozzájárulva az AMR terjedésének megfékezéséhez. Nemzeti feladataikon túl a parlamenti képviselők döntő szerepet játszhatnak az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos regionális és globális intézkedési tervek kialakításában. A nemzetközi hálózatok munkájában való aktív részvételükkel hozzájárulhatnak a határokon átnyúló szakpolitikai érdekérvényesítőerő építéséhez. Egy olyan világban, ahol az AMR nem ismer határokat, jelenlétük a legfontosabb globális fórumokon – többek között az AMR-ről szóló miniszteri találkozókon és regionális csúcstalálkozókon – lehetővé teszi számukra, hogy felerősítsék a hangjukat és hogy befolyásolni tudják a magasszintű döntéseket.
Forrás: https://meatthefacts.eu/
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön