Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a proaktív, egységesített és hosszú távon is hatékonyan működő Európai Uniós állategészségügyi stratégia fontosságára hívja fel a figyelmet. Kiemeli, hogy sürgős szemléletváltásra van szükség a téren, ahogyan Európa az állatbetegségeket kezeli, hiszen a járványok nemcsak az állatok jóléte, hanem az élelmezésbiztonság, az antibiotikum-használat, a gazdálkodó közösségek gazdasági életképessége, de a közegészségügy szempontjából is kiemelt kockázatot hordoznak magukban.

Az állatok létfontosságú szerepet játszanak az európai életben, a vidéki tájak formálásától kezdve, az élelem, a társaság biztosításán és az alapvető ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásig számos funkciót betöltene. Egészségük és jólétük biztosítása ezért kiemelt jelentőséggel bír. Az elmúlt években Európában aggasztóan megnőtt az állatbetegségek – többek között az afrikai sertéspestis (ASP), a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI), a kéknyelv-betegség (BTV) és a bőrcsomósodáskór (LSD) – kitöréseinek a száma, még a korábban alacsony kockázatúnak tekintett régiókban is. Ezek a járványok nemcsak az állatok egészségét, hanem a gazdálkodók megélhetését, a vidéki közösségek stabilitását és az Európai Unió élelmiszer-ellátásának biztonságát is komolyan veszélyeztetik. A gazdasági, környezeti és társadalmi következmények pusztítóak lehetnek.

Fotó: ELV - A Strategic Vision for the Future of Animal Health in Europe

Sürgős szemléletváltásra van szükség a téren, ahogyan Európa az állatbetegségeket kezeli

Jelenleg az uralkodó válaszstratégia továbbra is nagyrészt reaktív e téren, azaz a külső körülmények hatására történik cselekvés, rendszerint tehát nem megelőző jelleggel. Beavatkozásra jellemzően csak akkor kerül sor, amikor a válság már kialakult és ebben az esetben legtöbbször olyan drasztikus és gyakran sokkoló intézkedésekre van szükség, mint a tömeges kiirtás, a karantén vagy épp a piacok lezárása. Még a vakcinázás is – amely a betegség terjedésének megakadályozására rendelkezésre álló egyik leghatékonyabb eszköz – gyakran háttérbe szorul vagy késedelmesen alkalmazzák azt. A vakcinákat általában csak a járványkitöréseket követően fejlesztik ki és alkalmazzák, ahogyan azt nemrégiben a kéknyelv betegség 3-as szerotípusának (BTV-3) hollandiai megjelenésekor is láthattuk. Ez a „tűzoltás jellegű” megközelítés már nem fenntartható és nem is elegendő sem Európa állatainak sem pedig polgárainak védelméhez.

Az AnimalhealthEurope, azaz az állatgyógyászati készítmények, a vakcinák és egyéb állategészségügyi termékek gyártóit képviselő európai szövetség, sürgős elmozdulást szorgalmazott egy ugynevezett „tűzmegelőzési” stratégia alkalmazásának irányába: egy olyan stratégia felé, amely előre jelzi a kockázatokat, prioritási sorrendet állít fel a szükséges intézkedésekben és gyors, összehangolt fellépést tesz lehetővé, még azelőtt, hogy a betegségek kicsúsznának az ellenőrzés alól.

Számos fél egyetért abban, köztük az AgriFish miniszterei is, hogy alapvető változásra van szükség a tekintetben, ahogyan Európa az állatbetegségeket kezeli, a válságvezérelt gondolkodásmódtól el kell mozdulni a proaktív, integrált, időszerű és hosszú távú stratégia felé. Az AgriFish 2024 májusi ülésén Magyarország napirenden kívüli pontként vetette fel a vakcinázás – mint az állatbetegségek elleni küzdelem egyik eszközének – kérdését, amely kezdeményezést 12 másik tagállam támogatott.

Bár az EU-ban léteznek a fertőző állatbetegségek kezelésére vonatkozó jogszabályok, azonban a közelmúlt tapasztalatai világossá tették, hogy a jogszabályok önmagukban nem elegendőek a járványkitörések súlyos és sok esteben hosszú távú következményeinek megelőzésére. Ugyanakkor az EU jelenlegi kereskedelempolitikája kevéssé ösztönzi a vakcinázás proaktív, megelőző jellegű alkalmazását. A gazdálkodók körében a vakcinák alkalmazása továbbra sem következetes, ami nagyrészt a vakcinázott állatokra és termékeikre vonatkozó kereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatosan továbbra is fennálló aggodalmaknak tudható be.

Négy kulcsfontosságú állategészségügyi intézkedés

Annak érdekében, hogy Európa valóban felkészült legyen a jövőbeni állat-egészségügyi vészhelyzetekre stratégiai intézkedésekre van szükség, amelyek a megelőzésre, az innovációra és a hatékonyságra összpontosítanak, ugyanakkor erősítik az ágazatok közötti együttműködést és koordinációt. Amint azt az EU mezőgazdasági miniszterei megjegyezték, a vakcinázást az állat-egészségügyi szakpolitika kulcsfontosságú és központi elemeként kell elismerni, a kezeléssel és a biológiai biztonsággal egyenrangúként és alkalmazását aktívan népszerűsíteni kell a gazdák és a szélesebb nyilvánosság körében egyaránt.

E kihívások fényében az AnimalhealthEurope négy kulcsfontosságú intézkedést javasolt az európai állat-egészségügyi rendszer rugalmasabbá és megelőzőbb jellegűvé tétele érdekében.

1. Rendszeres és jól felépített párbeszéd kell, hogy folyjon az állategészségügyi ágazat és az állategészségügyi hatóságok között. Ez az összefogás segítene az igények előrejelzésében, felmérésében és fokozná a felkészültséget. Az adatok, információk megosztása – különösen az olyan ismert állatbetegségek esetében, amelyekről már megfigyelési információk rendelkezésre állnak – lehetővé teszi az egyes betegségek várható előfordulásának és a lehetséges hatásainak a korai becslését. Ez a párbeszéd megkönnyítené a közös tervezést és erősítené a kölcsönös bizalmat. Ideális esetben kockázatmegosztási mechanizmusokat és ösztönzőket lehetne bevezetni, hogy támogassák az iparágat az oltóanyagok gyors előállításában és ösztönözzék a gazdákat a megelőző intézkedések, például a vakcinázás alkalmazására. Mindezt rugalmasabb szabályozási eljárásokkal is támogatni lehetne, amelyek lehetővé tennék a szükséges termékek gyorsabb engedélyezését vészhelyzetekben.
2. Európának szüksége van egy célzott gyorsriasztási és válaszadási mechanizmusra. A határokon átnyúló állatbetegségek kitörésének első jelei esetén az érintett tagországok főállatorvosainak azonnal kapcsolatba kell tudniuk lépni az érintett ágazati szervezetekkel. Ez lehetővé tenne egy azonnali, a szükséges válaszlépések meghatározásához elengedhetetlen, összehangolt egyeztetés összehívását, mely elősegítené a szükséges intézkedések haladéktalan végrehajtását.
3. Az EU-nak biztosítania kell, hogy az EU állat-egészségügyi rendelete (EU 2016/429 rendelet) alkalmas legyen a jövőbeli kihívások kezelésére. A rendelet folyamatban lévő felülvizsgálata kulcsfontosságú lehetőséget kínál a szabályozási környezet jelenlegi korlátainak kezelésére, orvoslására. Tekintettel az állat-egészségügyi kockázatok és fenyegetések változó jellegére, a jogszabályban lehetővé kell tenni a bejelentendő betegségek listájának rendszeres frissítését, ezáltal biztosítva, hogy az tükrözze az aktuális helyzetet. Támogatnia kell továbbá az antigén-, a vakcina- és a diagnosztikai reagens-bankok létrehozását és fenntartását a felkészültség és a reagálási sebesség fokozása érdekében.
4. Összehangoltabb európai megközelítésre van szükség az állatok vakcinázása terén. Jelenleg a tagállamok eltérően reagálnak ugyanazokra az állatbetegségre, ami akadályozhatja az állatok EU-n belüli mozgását és egyes esetekben meghosszabbíthatja a betegség jelenlétét a kontinensen. Az egységes uniós szintű vakcinázási fellépés hatékonyabb és összehangoltabb stratégiát tenne lehetővé, elkerülve a szükségtelen kereskedelmi zavarokat és fokozva a járványügyi védekezést.

Az állatok egészségének megőrzése és a tömeges kiirtások elkerülése prioritás kell, hogy legyen az unióban

Az állatbetegségek, különösen a magas morbiditással vagy mortalitással járó betegségek súlyos következményekkel járhatnak nemcsak az állatok jóléte, hanem az élelmezésbiztonság, az antibiotikum-használat, a gazdálkodó közösségek gazdasági életképessége, sőt a közegészségügy tekintetében is. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon. A zoonózisos, azaz az állatról emberre terjedő betegségek általi fenyegetettségek fokozódása, az éghajlatváltozás hatásai és az élelmezésbiztonságra nehezedő növekvő nyomás paradigmaváltást tesz szükségessé: a megelőzést előtérbe kell helyezni és az állatok vakcinázására vonatkozó szakpolitikai, a gazdasági és az állat-, valamint humánegészségügyi kérdéseket prioritásként kell kezelni. Csak egy felkészült, proaktív és összehangolt Európa fog sikeresen szembenézni az agrár-élelmiszeripari ágazat jövőbeli kihívásaival.

Forrás: https://meatthefacts.eu/

A Strategic Vision for the Future of Animal Health in Europe

NAK / Borovka Zsuzsa