A kukorica a búza mellett a legfontosabb szántóföldi kultúrák közzé sorolható hazánkban. Szinte minden gazdaság vetésforgójának szerves részét képezi. Növényvédelmi szempontból nem tartozik a problémás kultúrák közzé.
A kártevők jelentős kártételt okozhatnak, sőt az átaluk okozott sérülések fertőzési pontot jelenthetnek a kórokozóknak is. A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) és a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) a három legmeghatározóbb kukorica kártevő. Az utóbbi kettő kártevő imágói már megjelentek országszerte. Többnyire egy vagy néhány inszekticides állománykezelés jellemző ellenük, de a védekezésben az ellenálló hibridek és az agrotechnikai elemek (pl.: vetésforgó, megfelelő tápanyagutánpótlás) szerepe is jelentős. Az aszályban legyengült növények kitettebbek a károsítóknak, ezért fokozottan ügyelni kell a megfelelő növényvédelemre!
Az amerikai kukoricabogár imágók a legnagyobb kárt a bibék megrágásával okozzák, ami hiányos csövet és akár jelentős termésveszteséget is jelenthet. A csuhélevelek alatt a szemekbe is belerághatnak. Emellett a levélerek között hámozgathatnak, de a fiatalabb leveleket át is rághatják. Azonban a fő kártételt a lárvák okozzák a hajszál- és a támasztó gyökerek rágásával. Ez a tápanyag- és a vízfelvétel korlátozása mellett a növény eldőlését is eredményezheti, amit lúdnyak tünetnek nevezünk. A bogár fő tápnövénye a kukorica, de napraforgón, tökön, dinnyén, babon, lucernán is megfigyelték már a kártételét. A védekezés leghatékonyabb módja a vetésváltás. Emellett a nagyobb gyökértömegű hibrid termesztése, a csávázott vetőmag használata és az imágók ellen - előrejelzésre alapozott (feromon csapda, illatanyag) - inszekticides kezelés is szerepet játszik a védekezésben.
1. kép: Amerikai kukoricabogár kárképe (Forrás)
A kukoricamoly főleg csemegekukorica- és a vetőmagkukorica termesztésben okoz kárt, de a köles, a cirok, a kender és a komló kultúrákban is megjelenhet. A lárva a szárban károsít a bélszövet elfogyasztásával, amivel a növény kidőlését is okozhatja. Emellett a csöveket is károsíthatja (2. kép). A megrágott magok csírázóképessége romlik, a sebzés helyén különböző kórokozók (pl.: Fusarium, Aspergillus fajok) telepedhetnek meg, melyek mikotoxin szennyezést is okozhatnak. A kártétel környékén többnyire rágcsálék és ürülék figyelhető meg, ami segíti a károsítás korai felismerését. A védekezésben a tarlóápolás kiemelten fontos, amit a jogszabály kötelezővé tesz. Emellett a címerhányás kezdetén előrejelzésre alapozva a kelő lárvák ellen inszekticides kezelés is indokolt lehet.
2. kép: Kukoricamoly kártétele kukoricacsövön
A gyapottok bagolylepke szélsőségesen polifág, több mint 120 tápnövénye ismert. A szántóföldi kultúrák közül a kukoricában okozza a legnagyobb kárt. A lárvák a kukoricacsövet károsítva mennyiségi kárt okoznak (3. kép), de sokkal jelentősebb a másodlagos kártétel, vagyis a mikotoxin szennyezés. Előrejelzésre alapozva, a lárvák kelésekor érdemes inszekticides kezelést alkalmazni. A védekezéshez néhány hatóanyag áll rendelkezésre (pl.: acetamiprid, klórantraniliprol, lambda-cihalotrin). Emellett a kukoricabogár ellen a Heterorhabditis bacteriophora fonálféreg, míg a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly ellen Bacillus thuringiensis és Trichogamma fajok is felhasználhatók. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is. A mikotoxin szennyezést önmagában egy növényvédelmi kezelés vagy egy termesztéstechnológiai elem helyes alkalmazása nem akadályozza meg. Számos termesztési- és tárolási technológia együttes alkalmazása jászhat csak szerepet a szennyeződés mérséklésében, melyekről részletesebben a NAK kiadványából tájékozódhat.
3. kép: Gyapottok bagolylepke kártétele kukoricacsövön
NAK / Fodor Attila