„Meleg napokkal és esőkkel indult a hónap, a kórokozó gombák berobbanásától tartottam. Nem igazolódott be a félelmem. Lehet, hogy a folytatást, a szélsőségesen változékony időjárást már a gombák sem bírták?” így kezdődött a május eleji felhívás. Azóta megjöttek a gombák is.
Az apignomónia a száradó hajtásvégekkel és az elhaló levélerekkel jelentkezett. A lisztharmat első telepeit is felfedezhetik a középső képen. A platán csipkéspoloska szívásnyomai mellett láthatják a gombák tüneteit. Lassan indítani lehet a poloska elleni permetezést. Most feltétlenül adagoljanak gombaölő szert is a rovarölő szer mellé. Felszívódó és kontakt készítményeket is engedélyeztek közterületekre. (05.23-i fotók.)
1. kép: apignomónia platánon
2. kép: platán csipkés poloska szívogatása platánon
A levéltetvek továbbra is jól érzik magukat, a legtöbb növényen megtalálhatóak. Az előző tájékoztatóban lefényképezett kezeletlen vadgesztenye levelein az aknázómoly első nemzedéke 05.23-án már ilyen aknásítást végzett. A maradék zöld felületre még nagy szüksége lenne a fának, ezért ennél a fánál se adják fel! Végezzék el a második nemzedék elleni permetezést. A második nemzedék megjelenését az országos csapdahálózat fogási számai egyértelműn mutatják.
3. kép: vadgesztenye aknázómoly aknázása vadgesztenyén
A tojás vagy báb alakban áttelelő rovaroknak még át kell alakulniuk ahhoz, hogy elérjenek a rágásra, szívásra képes lárva alakba. Ekkor tudnak károsítani. Viszont azoknál a molyfajoknál, ahol a rágó szájszervvel rendelkező hernyók telelnek át, már kora tavasszal számítanunk kell a kártételükre. Az idén a pókhálós moly fajok hernyói is jó erőben és éhesen ébredtek fel. A teljesen tarrá rágott sajmeggy fát 05.20-án fotóztam Budán. Már a bábozódáshoz vonultak a hernyók, de még egy gyors permetezést javasoltam a szövedékből kibújó lárvák ellen. A téli olajos lemosással majd tovább lehet gyéríteni a fák kérgén csoportosan, telepekben telelő hernyókat.
4. kép: tarrá rágott sajmeggy pókhálós moly fajok hernyója által
5. egy pókhálós moly faj hernyói a szövedékben
A parlagfű magjai 30-40 évig is megőrzik a csírázóképességüket a mélyebb talajrétegekben. A csírázásukhoz fény kell és ha egy újabb talajmozgatás a felszín közelébe hozza az elfekvő gyommagvakat, akkor növekedésnek indulnak a növények. A frissen telepített csemeték tányérjában 05.23-án fotóztam a már arasznyi töveket. A 2008. évi XLVI. törvény szerint a földhasználó köteles az ingatlanán a parlagfű virágbimbójának a kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Tehát már nem csak július elsejétől szemléz a hatóság. Az esetlegesen kirótt drasztikus bírságnál (akár ötmillió forint is lehet) is fontosabb az, hogy hazánkban a lakosság 20%-a érzékeny a parlagfű pollenjére. Rájuk gondoljunk az irtásánál! A csemeték alól most még könnyen kihúzhatóak és a damil sem sérti meg a fák kérgét.
6. kép: parlagfű
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön