Mezőgazdasági termelés

Bizottsági elfogadási szakaszba lépett a tervezet.

A kezdeményezés javítani hivatott a társasági jogra és a vállalatirányításra vonatkozó uniós szabályozási keretet. A cél az, hogy a vállalatok rövid távú előnyök helyett hosszú távú, fenntartható értékeket teremthessenek. A kezdeményezéssel az EU jobban össze kívánja hangolni a vállalatok, azok részvényeseik, vezetőik, érdekeltjeik, valamint a társadalom érdekeit, és lehetővé szeretné tenni a vállalatoknak, hogy a társadalmi, emberi jogi, éghajlatváltozási és környezetvédelmi stb. kérdésekben tevékenységeiket és értékláncaikat fenntarthatóbbá tegyék. Az indítványozók megjegyzik, hogy a nagyvállalatok már alkalmaznak bizonyos átvilágítási normákat, de ezek önkéntes alapúak, és nem eredményeznek megfelelő jogbiztonságot, és véleményük szerint ezek az eljárások nem hoztak eddig jelentős javulásokat az ágazatokban, és széttagoltsághoz vezetnek. A vállalati átvilágításra vonatkozó jogszabály megléte így előre mozdítaná az emberi jogok és a környezetvédelem tiszteletben tartását, egyenlő versenyfeltételeket teremtene a vállalatok számára az Unión belül, és elejét venné a tagállamok önálló fellépéséből eredő széttagoltságnak, és kiterjedne az uniós piacon működő harmadik országbeli vállalatokra is.

2022. május 23-ig még nyitva áll a véleményezési lehetőség az EU polgárai, vállalkozásai és különböző szervezetei részére.

A készülő irányelv nagyon sok korábbi keretirányelvhez igazodik, fontos az emberi jogok – köztük a munkavállalói jogok – és a környezetvédelem területén meglévő és tervezett különböző uniós intézkedések célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulása.
Az európai „zöld megállapodás” részeként a Bizottság a fenntartható vállalatirányításra irányuló kezdeményezést is felsorolt a „körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv”, a „biodiverzitási stratégia”, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia, a „vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia”, A 2020. évi új iparstratégia frissítése: „Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében”, valamint a „fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája” keretében végrehajtandó feladatok között. Ez az irányelv kiegészíti az uniós éghajlatvédelmi jogszabályokat, köztük az európai klímarendeletet, amelyek rögzítik az Unió éghajlatvédelmi törekvéseit, azzal a közbenső célkitűzéssel, hogy 2030-ig legalább 55 %-kal csökkentsék a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást annak érdekében, hogy Európa felelősségteljes pályára álljon, és 2050-re klímasemlegessé váljon.

A tervezet az agrárium szempontjából azért lényeges, mert kiemel bizonyos „nagy hatású” ágazatokat.  Ezek közé tartozik – sok másik mellett – a mezőgazdaság, erdészet, halászat (az akvakultúrát is beleértve), élelmiszeripari termékek gyártása, valamint mezőgazdasági nyersanyagok, élő állatok, fa, élelmiszerek és italok nagykereskedelme is.

Ez az irányelv minden olyan vállalatra alkalmazandó lesz majd, amely valamely tagállam jogszabályai szerint jött létre, és megfelel valamely alábbi feltételnek:

1. a vállalat átlagosan több mint 500 munkavállalót foglalkoztatott, nettó világpiaci árbevétele pedig meghaladta a 150 millió EUR-t a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült;
2. a vállalat nem érte el az a) pontban meghatározott küszöbértékeket, de a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült, átlagosan több mint 250 munkavállalót foglalkoztatott, és a nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 40 millió EUR-t, feltéve, hogy e nettó árbevételnek legalább az 50 %-a a tervezetben felsorolt „nagy hatású” ágazatokban keletkezett.

A tagállamoknak kell biztosítani, hogy a vállalatok meghatározott intézkedések nyomán emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást végezzenek.

Az irányelv tanulmányozásakor érdes arra figyelemmel lenni, hogy a foglalkoztatotti létszámot jelentősen befolyásolhatja a kölcsönzött és részmunkaidős munkaerő, valamint, hogy a tervezet a jelenlegi formájában az érintett vállalkozásoknak újabb adminisztratív terhet és költséget jelent.

Az átvilágítással kapcsolatos teendőknek nem címzettjei a KKV-k, azonban értékláncbeli kapcsolat révén, közvetve azokra is hatással lehet az intézkedés. A kkv-mezőgazdasági termelők és szövetkezetek számára az a kockázat állhat fenn, hogy például tanúsítással bizonyítaniuk kell, hogy gazdasági tevékenységeik során nem jelentkeznek tényleges vagy potenciális káros hatások. Ezért a javaslat jelenlegi formájában potenciálisan terhet róhat a kkv-kra a megfelelés adminisztratív és gyakorlati követelményei miatt.

NAK/ Pető Krisztina