Az előző szántóföldi aktualitásokban írtam arról, hogy érdemes bizonyos helyeken megkezdeni a kukoricamoly, illetve a gyapottok bagolylepkék elleni védekezést. De felmerülhet a kérdés: a saját területünkön mikor érdemes megkezdeni a növényvédelmi beavatkozást?
A gyapottok bagolylepke - korábban vándor fajként ismert kártevő - már optimálissá váltak hazánkban számukra a környezeti feltételek.
Több mint 120 tápnövénye ismert, legnagyobb jelentősége a kukoricatermesztésben, és a kertészeti kultúrákban van.
A lárva a fő kártevő, amely a generatív részek fogyasztásával okoz jelentős károkat. A kukoricacsőre rakott tojásokból kifejlődő lárvák a címer virágzat felül rágnak a csőbe, ahol a későbbiekben rejtve maradnak. Másodlagos kártételként ezeken a sérüléseken különböző mikrogombák telepedhetnek meg, melyek közül legveszélyesebbek a Fuzárium fajok. Számukra a mostani csapadékos, magas páratartalommal rendelkező időjárás igen kedvező.
Előrejelzésre alapozva védekezzünk ellenük, a rajzásmegfigyelésre feromon, illetve fénycsapdákat használhatunk.
A kukoricamolynak hazánkban a kukorica, legfőképpen a csemegekukorica a fő tápnövénye, de vadkomló, cirok, kender, és gyümölcsösökben is okozhat károkat.
Kártétele a táblán foltszerűen jelentkezik. A fiatal lárva a kukorica első leveleit lyuggatja, majd a szárba furakodva okozza a fő kártételt, ami a szár belsejének végig rágását jelenti. Ezáltal megzavarja a növény tápanyagforgalmát, másodlagos kártételkén ennél a kártevőnél is a mikrogombák megtelepedése okozhat további károkat.
Hazai körülmények között egy vagy két nemzedékes kártevőről beszélünk, de más éghajlati körülmények között akár három négy nemzedéke is kifejlődhet.
Kifejlett lárva alakban telel a károsított növényi szövetek között, jellemzően az alsó nódusz közelében. Itt bábozódik. Már májusban megjelenhet, az első rajzáscsúcs június vége-július elejére várható a környezeti körülményektől függően, a második rajzáscsúcsra pedig augusztusban lehet számítani.
A kukoricamoly elleni védekezés szempontjából fontos a tarló megfelelő ápolása, hogy a kártevő ne tudjon a kukoricaszárban áttelelni. Csemegekukorica, illetve vetőmag célra termesztett kukoricák esetében fontos az előrejelzésre alapozott célzott kezelés alkalmazása.
Jól láthatjuk, hogy az integrált növényvédelmi szemlélet nélkül nem tudunk hatékonyan termelni. Fontos odafigyelnünk a vetésváltásra, megfelelő tarlóápolási munkálatok elvégzésére, optimális tápanyagellátásra, illetve az előrejelzésre alapozott növényvédelmi kezelésekre.
(NAK/Oláh Beatrix)