Május 4-én felszereljük a selyemfényű puszpángmoly csapdákat. Az ország nyolc pontján követjük majd a molyok rajzását és a fogási adatok alapján javaslatot teszünk a permetezés megindítására. Azonban a kezdés pontos időpontját, csak a kezelésükben lévő bokraikhoz kihelyezett csapdákkal tudják meghatározni.
Néhány csapdába már április 13-óta repül a vadgesztenyelevél-aknázómoly. Nincs két egyforma év. Érdemes összehasonlítani a korábbi évek táblázataival a 2021-es hűvös tavasz rajzási adatait. http://zsigogyorgy.hu/__ujweboldal_dokumentumok/rajzasi_tablazatok/kozteruleti_kartevok/ Az első és a harmadik levelünk a vadgesztenye növényvédelméről szólt. Idén az elhúzódó molyrajzással, a viharos, szeles időjárással és a jól bevált szerek „betiltásával” kell szembe nézniük a növényvédősöknek. A fertőzött avarból kikelő lepkéknek nem kell messzire repülniük a károsításhoz, felettük a vadgesztenye. Vasárnapi fotó.
A platán csipkéspoloska imágót május elsején fotóztam, a nemrég kibújt fiatal levélen. A vadgesztenyék után készülhetünk a platánok permetezésére. Az enyhe tél nem gyérítette a számukat és a rügypikkelyek alatt áttelelő lisztharmatra is biztosan számíthatunk. (Lehoczky János a szőlőlisztharmattal kapcsolatban írja: „ha a hőmérsékleti minimum tartósabban több éjszakán át – 15, – 20 0C alá süllyed, a telelő hifák megfagyásával az áttelelés mértéke jelentősen csökken”. Valószínű, hogy a platánlisztharmat esetében is csak a hasonlóan zord téli időjárás gyérítené a rügypikkelyek védelmében megbújó gombahifákat.)
Egy több éves, tavaly kb. mellmagasságban visszavágott utcai bodzabokorhoz hívtak néhány napja. A társasház bejárata melletti, vízhajtásokkal teli növény minden vesszőjén óriási levéltetű kolóniákat fotózhattam. Talán érdemesebb lett volna tövestül eltávolítani a bokrot és egy olyan fajjal helyettesíteni, mely kevesebb károsítót csábít. A bodzán, különösen a friss hajtásokon, tavasszal mindig lesznek levéltetvek és ennek következtében, lakossági bejelentések is.
Jó látni, hogy egyre többen komposztálnak. A közösségi kertek komposztkeretei és a lakosok által szabadon használható közterületi komposzttárolók is rendszeresen megtelnek a növényi maradványokkal.
A bomló növények között jól érzi magát a bundásbogár. A fotón látható, jó erőben lévő lárva csapatot kb. 10 perces kapirgálás után gyűjtöttem össze. Ezek a lárvák a cserebogarak pajorjaira hasonlítanak, de nem veszélyesek a talajban, nem rágják meg a gyökereket. A cserebogarakhoz képest kisebb a szájszervük, gyengébbek a rágóik, így táplálkozni csak a már bomlófélben lévő szerves anyagokkal tudnak. A kifejlett bogarak viszont akár100%-os kárt is okozhatnak a gyümölcsfák virágainak a megrágásával. Jogosan kérik a házikertesek, a bogarak elpusztítását vagy a távol tartásukat a kertjeiktől. Az egyik budapesti kerület főkertésze elfogadta a kertbarátok érveit és a javaslatukat is: „ne kaszálják le a virágzó pitypangos útszéleket, mert ezek a színűkkel elcsábítják a bundásbogarakat a virágzó almafáktól.” A virágos útszegély, látványnak sem utolsó.
(Zsigó György, NMNK)
(Zsigó György, NMNK)
