Az EU agrártudás- és -innovációs rendszer (AKIS) stratégiai munkacsoportja (EU SCAR SWG AKIS) 2020. szeptember 24-25-én tartotta 5. mandátumának harmadik ülését az Agrárminisztérium szervezésében.
A SCAR (Standing Commitee on Agricultural Research - Agrárkutatás Állandó Bizottságát 1974-ben hozták létre, jelenleg 37 ország a tagja) egyik célja, hogy segítse a tagállamokat az AKIS-hoz kapcsolódó Közös Agrárpolitika tervezési és végrehajtási folyamataiban, az AKIS-é pedig, hogy ösztönözze a kreativitást és innovációt a tudásáramlás és együttműködés szervezésével. A munkacsoport tagjai az állami szféra szereplői, kutatók, egyetemi tanárok, digitalizációs- és tudásátadási szakértők, szaktanácsadók. A budapesti ülésen közel 60 delegált vett részt, köztük a NAK szakértője is.
A konferencia aktuális témája az AKIS részeként értelmezett szaktanácsadás, az innovációs tapasztalatok megosztása és társadalmi befogadása, továbbá a jövőbeni tervek tagállami szintű bemutatása volt, figyelembe véve a vidék társadalmi-kulturális összefüggéseit. Az online előadások közül Inge Von Oost (Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, politikai tisztviselő) előadása emelhető ki, aki a téma egyik tapasztalt szakértője. Prezentációja az eddigi EIP-AGRI (Európai Innovációs Partnerség a „mezőgazdasági termelékenységért és fenntarthatóságért) eredményeire, továbbá a legújabb uniós szintű felmérés eredményeire épült, amely a tagállamok által adott válaszok értékelésén alapul.
Az eredmények alapján a szakértő olyan alapelveket, irányokat mutatott be, amelyeket a felmérés alapján a tagállamok szintjén javasolnak figyelembe venni a tudásátadás rendszerének kialakítása és működtetése során.
I. A szaktanácsadást illetően kiemelhető irányok:
- pártatlan szaktanácsadás (a független szaktanácsadó fogalma, a szaktanácsadást minősítő (on-line) értékelési rendszer);
- a szaktanácsadók integrálása az AKIS-be (jó munkakörnyezet, világos célok, karrier/életpálya, javadalmazás, a szaktanácsadás elismerése, a folyamatos képzés, találkozók-, megbeszélések szervezése és támogatása;
- a gazdálkodók segítése, hogy megtalálják a számukra legjobb tanácsadót, azaz semleges platform kialakítása, a tanácsadónak „láthatónak” kell lenni;
- a tanácsadók AKIS-be integrálásának segítése olyan képzési támogatással, ami segíti a „naprakész” tudást, az érintettek bevonása a konzultációba (pl.: NAK társadalmasítás), a gazdálkodói szükségleteknek megfelelően tanácsadási-szolgáltatás iránti igényfelmérés készítése, a releváns képzések meghatározása (szaktanácsadási kompetencia javítására), konkrét terv készítése annak érdekében, hogy hogyan lehet áttérni a FAS-ról (Mezőgazdasági Tanácsadói Rendszer) az AKIS-re.
II. A kutatásban a gazdák igényeihez igazodó kutatás ösztönzését, illetve az ismertek cseréjét hangsúlyozta az alábbiak szerint:
- a gyakorlati igények feltérképezése, a jó gyakorlatok összegyűjtése, megosztása, ismertek cseréje;
- a gazdák igényeinek felmérésére új megközelítések-, módszerek kidolgozása (a projektötletek közös kidolgozására és megvalósítása);
- a kutatási eredmények mellett fontos, azoknak mérhető hatása legyen;
- a KAP AKIS tervbe javasolt beépíteni a gazdálkodók és a tanácsadók együttműködési modelljeit, ill. a kutatással kapcsolatos információkat;
- a támogatási kérelmek elbírálása során plusz pont(ok) legyenek adhatók a gazdálkodó- és a tudásátadást segítő közreműködéséért;
- rendszeresen ülésező hálózati csoportok (network), ahol az AKIS szereplői találkozhatnak, megvitathatják az aktualitásokat, továbbá bemutató üzemek bevonása a kutatók és tanácsadók összekapcsolására, rendszeres találkozók szervezése nemzeti és nemzetközi szinten.
A két részből álló cikksorozatunk második részében Inge Von Oost előadásában elhangzott, az AKIS-re vonatkozó további érdekességek, javaslatok kerülnek bemutatásra, úgymint az AKIS szereplők együttműködése az innovációt segítő környezet megteremtésében, a 2020 utáni KAP tervezés AKIS beavatkozásai.
(NAK/Jakab Ágnes)
