Környezetgazdálkodás

Korábbi ismertetőinkben a talajvizsgálati eredmények KA (Arany-féle kötöttségi szám), a kémhatás (pH) és mésztartalom értékével, a humusztartalom (H%) jelentőségével valamint a sótartalommal, mint kulcsfontosságú tényezővel ismerkedhettünk meg azt támogatva, hogy a laboratóriumi vizsgálati eredményeik adatait a gazdálkodók maguk is értelmezni és alkalmazni tudják.

Nézzük tovább a laborvizsgálati jegyzőkönyv adatait:

Kálium

Az alábbi táblázat tartalmazza az AL oldható foszfor értékeket a MÉM-NAK egykori ajánlásai szerint. Azonban szükséges azt tudni, hogy az elmúlt évtizedekben kísérletekre alapozottan a lenti adatoktól kissé eltérő környezetkímélő, illetve a gazdaságossági elemzésekre – a legnagyobb jövedelmet biztosító számítások - alapozottan számos más határértéktábla létezik, alkalmazásban van (Általánosságban elmondható, hogy 180-200 kg/ha K2O már jónak mondható.). Jelen cikkünkben csak tájékoztató jelleggel az alap, a klasszikus táblázatot csatoljuk.

A talajok AL-K2O ellátottsági határértékei fizikai féleségenként csoportosítva, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi kukorica K-trágyázási kísérletek alapján azonban további elemzések is léteznek. (Csathó 1997, 2004)

A káliumnak (K) kiemelt szerepe van a sok szénhidrátot termelő növények táplálkozásában. Sok káliumot igényel, pl. a szőlő a fürtök beéréséig. Kálium-igényes még a dinnye, burgonya málna is. A kultúrnövények káliumigénye függ attól, hogy egyszikűek pl. gabonafélék, vagy kétszikűek (pl. bab, borsó, szója stb.). Az egyszikűek kevésbé érzékenyen reagálnak a káliumra, mint a kétszikűek. A kálium igen mobilis elem, amelyet a növények elsősorban a vegetatív fejlődés során vesznek fel intenzíven pl. a gabonafélék kálium-tartalma bokrosodáskor 45-ször több, mint éréskor.

Tápanyag felvételi zavarok esetén az idősebb levelekből a fiatalabbakba helyeződik át, míg a levelekből pedig a termések felé vándorol. Éppen ezért káliumhiány tünetei a hosszabb hajtások alján levő idősebb leveleken jelennek meg legelőször. A növény lankad, majd a levelek széleitől kiindulva, először világosabb jól körülhatárolható sáv jelenik meg a jelentkező anyagcserezavarok eredményeként. A kálium a növények vízfelvételét és vízhasznosítását szabályozza. Kimutatták, hogy a K-mal jól ellátott növények egységnyi szerves anyag előállításához kevesebb vizet használnak fel, mint a kevésbé jól ellátottak. A kálium a sejtnedv nagyobb koncentrációján keresztül csökkenti a növények fagyérzékenységét, növeli a növények ellenálló képességét. Kedvezően hat a hozam alakulására és a minőséget meghatározó beltartalmi anyagok (cukor, keményítő, vitamin) szintézisére.   A kép forrása: dr. Szabó Emese

 A hiánytünetek kifejlődésének és súlyosbodásának a száraz időjárás kedvez. Előrehaladottabb állapotban a korábban világosabb levélszéli foltok elbarnulnak és elhalnak. A levelek széle sokszor befelé hajlik. A káliumhiányos növények leveleinek mérete kisebb. A terméshozam és a termések mérete is csökkenhet (gyümölcs szénhidráttartalma alacsony, gyenge színeződés stb.)

Kálium túladagolás alacsony kolloidtartalmú talajokon pl. vályogos homok, jelentkezhet. Vigyázni kell, hogy klórra érzékeny kultúrákban ne használjunk klorid tartalmú trágyákat. A klórra érzékeny dohány, szőlő, gyümölcsfák, burgonya. Nem érzékenyek a gabona-félék, a Beta-répák, a vörös- és fejeskáposzta stb.  

Ha valamely ásványi tápelemből túlzott mennyiség található meg a talajban, az gátolhatja a többi tápelem felvételét, vagyis az ionantagonizmus jelenségével találkozunk. Kálium esetében az ionantagonista pár K/Mg, K/Ca, N/K.

A témában megjelent korábbi cikkeink:

• Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek I.
• Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek II.
• Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek III.
• Amiről a talajvizsgálati eredmények beszélnek IV.

NAK KAP-hálózat ZTE / Sztahura