Vízgazdálkodás

„Lenni vagy nem lenni… – a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődési lehetőségei és korlátai az öntözés tükrében” címmel szakmai konferenciát tartott a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézete.

Prof. Dr. Tamás János a Debreceni Egyetem MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet vezetője Magyarország hidrológiai adottságairól, illetve a felszíni és felszín alatti vízkészletek állapotáról számolt be. Hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb a nyomás a felszín alatti vizeken, ebből adódóan egyre nagyobb a szerepe a víztározásnak, illetve a meglévő csatornák fenntartásának. 

Prof. Dr. Ligetvári Ferenc, az Országos Vízgazdálkodási Tanács elnökhelyettese az öntözés szerepéről és erejéről beszélt. Kiemelte, hogy „a kertészet tulajdonképpen egyenlő az öntözéssel”. A jövőben a klímaváltozás következtében nem lesz lehetséges mindenhol az öntözés, így meg kell különböztetni a csapadékra alapozott termesztést az öntözött területektől. A szántóföldi növények öntözése a jövőben feltehetően nem lesz kivitelezhető és kifizetődő, ezért a kertészeti kultúrák vízellátására kell majd fókuszálni. A víztározókban összegyűjtött vízmennyiség felhasználhatósága esetleges, hiszen nem mindig ott és akkor áll rendelkezésre, ahol és amikor szükséges. Mindezek alapján egyre inkább előtérbe kerül a szürke vizek hasznosítása. Magyarországon kb. 0,6 km3 szürke víz képződik évente, ennek kb. 10%-a szennyvíz. Emellett azonban műtrágya értéken kb. 140 milliárd forintnak megfelelő szürke víz keletkezik, amely felhasználható lenne a nem élelmiszercélú növények öntözésére. Az öntözött területek növelése érdekében elengedhetetlen a fejlesztések egybehangolása, a területi adottságokra alapozott fejlesztés, illetve a kiemelt zöldség-gyümölcs termelő körzetek öntözésének biztosítása.

Becsákné Tornay Enikő, az AKI Agrár-közgazdasági Intézet Nonprofit Kft. Környezetkutatási Osztály osztályvezetője egy gazdálkodói felmérésre alapozott kutatás eredményeit ismertette, két kiemelt zöldség-gyümölcs termesztő körzet öntözésének helyzetét mutatta be.  Az első vizsgált körzet Szabolcs-Szamár-Bereg megye, ahol a gyümölcsültetvények 90%-a található. Az ültetvények többnyire nem öntözhetők. Kb. 8000 hektáron lenne lehetséges öntözésre, ebből ténylegesen kb. 5000 hektáron öntöznek. Elsősorban felszín alatti vizeket hasznosítanak, ezen felül rétegvizet, amely azonban egyben az ivóvízbázisunk is. A másik vizsgált régió a Makói járás, ahol a felszín alatti vizek magas sótartalma miatt elsősorban felszíni vizekből öntöznek. Számottevően hátráltatja az öntözött területek bővülését, hogy a régióban nem alakultak öntözési közösségek. Országosan a haszonbérleten alapuló földhasználat és az elaprózott birtokszerkezet hátráltatja a legnagyobb mértékben az öntözésfejlesztést. A jövőben elengedhetetlen lesz a vízigények meghatározása és a vízkészletek újra osztása, illetve az esővíz megtartása és a szürkevizek hasznosítása.

Gyüre Anita az Elements’ Solutions Kft. vízgazdálkodási divíziójának igazgatója az öntözés szabályozás folyamatát és alakulását ismertette. A kormány öntözésfejlesztési célkitűzései egyrészt az öntözést akadályozó tényezők csökkentése, másrészt az öntözött területek megduplázása. Ennek érdekében végeztek 2014-ben egy első körös, majd 2018-ban egy második körös igényfelmérést. Ezek eredményeit felhasználva dolgozták ki az öntözésfejlesztési koncepciót, amelyből kiindulva létrejött az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, majd ennek végrehajtási rendelete (2020.06.28). Következő lépésként elkészültek a kerületi öntözésfejlesztési tervek, amelyek az alábbi elemeket tartalmazzák:

  • Öntözési kerületek meghatározása
  • Öntözési tervek készítése: alkalmas és érdemes területek meghatározása
  • Öntözési közösségek létesítése: min. 100 ha szántóföld, min. 10 ha zöldség-gyümölcs esetén
  • Öntözési szolgalom bevezetése
  • Öntözési közösségek elismerésének feltételei

Az öntözésfejlesztési tervből a jövőben Kormányhatározat kézül, amely tartalmazni fogja a terv tartalmát, így többek között területi bontásban meghatározza, hogy hol lesz majd lehetséges és érdemes öntözni.  Szintén a kormányhatározat fontos eleme lesz a legalább 3-5 éve nem használt engedélyek felszabadítása.

Utolsó előadóként Cifka Gábor a Plantor Kft. senior project managere beszélt az öntözés és az öntözhetőség racionalizálásának a lehetőségeiről. A jövőben valószínűsíthető, hogy nem fog minden termelő és kultúra vízhez jutni, feltehetően az öntözést igénylő területek kb. 25%-a lesz öntözhető. Ebből adódóan megnő a passzív klímaadaptáció (pl. az agrár-erdészetei rendszerek, vízvisszatartás), a talajművelés (takarónövények, mulcshagyás, évelő kultúrák használata vetésforgóban), illetve az alternatív vízforrások (tározókban tárolt vizek, ipari vizek, csapadékvizek) szerepe. Az alternatív vízforrások közül a kommunális szennyvizek, azaz szürkevizek esetében felmerül a kérdés, hogy gazdaságosan meg elehet -e olyan mértékben tisztítani ezeket, hogy mezőgazdasági kultúrákat öntözésére is alkalmasak legyenek. Ellenkező esetben energia- és egyéb nem élelmezési célt szolgáló növények öntözésére mindenképpen alkalmasak és felhasználhatók. Az öntözést hátráltató tényezők közül kiemelte a dinamikus vízkészlet gazdálkodás hiányát, illetve az öntözési közösségek terület (tulajdon vagy földhasználat) alapon történő szerveződését, amely helyett célravezetőbb lenne, ha egy adott vízbázis, illetve csatorna lenne a szerveződés alapja.

A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak a vízgazdálkodás és a mezőgazdasági kultúrák öntözésének az összetettségére. Erőforrásaink korlátozottak, ezért számba kell vennünk és át kell gondolnunk vízkészleteink felhasználását. A jövőben elengedhetetlen lesz a tisztított és a szürkevizek nagyobb arányú hasznosítása, a termőhelyek és a vetésszerkezet optimalizálása, illetve egy, a vízkészletekre alapozott gazdálkodási struktúra kialakítása.  

NAK/ Dr. Kozak Anita Andrea

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ