2024. május 7-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Budapesti Corvinus Egyetemmel (BCE) együttműködve megrendezett eseményén több mint 150 érdeklődő és 20 kiállító vett részt.
A rendezvény megnyitóján Jámbor Attila a BCE intézményvezetője elmondta, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem volt az első az országban, ahol egyetemi kampuszon termelői piacot szerveztek. Oktatási intézményként kulcskérdés az edukáció, és példaként szolgál, hogy korábbi diákjaik, mint termelők hozzák el Budapest szívébe a hagyományos magyar termékeket, osztják meg tudásukat és nevelik fenntarthatóságra a jövő generációját. Süle Katalin a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke a fenntarthatóság fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy ma már a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont az élelmiszer-vásárlásban. A termelői piacok megléte pedig lehetővé teszi a termékek gyors és hatékony szállítását a termelőtől a fogyasztóig. Az MNVH képviseletében Fieszl Csaba a jó minőségű termelői piacok nélkülözhetetlen szerepét említette, ahol a termelők és a fogyasztók a legközelebb kerülve egymáshoz közvetlen és nagyobb mértékű információcserét alakítanak ki.
Forrás: Kislépték
A Budapesti Corvinus Egyetem Agrárgazdaságtan Tanszékén készült nemzetközi kutatás Magyarország mellett Olaszországban és az Egyesült Királyságban vizsgálta a fogyasztók termelői piacokkal való kapcsolatát. Az eredmények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a XXI. században is népszerű piacra járni, hiszen a megkérdezettek közel kétharmada jár termelői piacra. Magyarországon ez az érték a három ország közül a legmagasabb, közel 75%. A piacra járók jellemzően havonta többször is vásárolnak itt élelmiszert. Egy tipikus fogyasztóra a magasabb iskolai végzettség és jövedelem mellett a városi lakóhely, fiatalabb életkor és egy gyermek a családban a leginkább jellemző, és mindhárom országban egyértelműen fenntarthatóbbnak tartják a piacokon való vásárlást a konvencionális helyeken (pl.: szupermarketekben, élelmiszer diszkontokban) történő beszerzéshez képest. A piacra nem járó fogyasztókat a távolság, a magasabb árak, a kényelmi szempontok, a nyitvatartási idő és az alacsonyabb választék tartja leginkább vissza – fejtette ki előadásában Török Áron, a BCE Agrárgazdaságtan Tanszék tanszékvezetője.
Benedek Zsófia, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa és az ESSRG Kft vezető kutatója előadásában a termelői piacok szervezési szempontjait járta körül, részben a hazai és nemzetközi szakirodalmi tanulságok, részben saját rövid ellátási lánc szervezői tapasztalatai alapján. Fő üzenete, hogy sok tapasztalati tudással rendelkező termelő segítséget igényel a marketingben, hogy hatékonyan tudjon kommunikálni a XXI. század fogyasztójával, aki részben az élményt és a közvetlen kapcsolódást várja a piaci vásárlástól, részben a hiper- és szupermarketek által nyújtott környezethez szokott hozzá kényelmi és esztétikai megoldások tekintetében, és ezt keresi a helyi élelmiszer rendszerekben, termelői piacokon is.
Az előadó kitért a bizalom jelentőségére és a transzparens kommunikáció szerepére is. Szó esett a kényes egyensúlyról, illetve olykor egymásnak ellentmondó szempontrendszerről, amely szerint egyrészt rohamosan csökken a kisléptékű élelmiszertermelők száma, másrészt viszont a „jó termelői piac” szervezésekor célszerű bizonyos beválogatási kritériumokat is tekintetbe venni a hitelesség biztosítása érdekében. Hangsúlyozta az együttműködések jelentőségét és lehetséges szerepét mind a piacszervezők, mind termelő-termelő kapcsolódások során.
Forrás: NAK
Gyetkó István, a Krajcárpack minőségirányítási vezetőjének előadásában bemutatásra kerültek a különböző csomagolóanyagok, azon belül is külön a merev falú és hajlékonyfalú megoldások, és a hajlékonyfalú csomagolások eloszlása a teljes csomagolóanyag felhasználás függvényében. Prezentációjában bemutatott egy összehasonlítást a hajlékonyfalú csomagolóanyag tömegére, karbonlábnyomára, valamint az egyéb környezeti tényezőkre, szót ejtve a Föld készleteinek túlzott használatáról és a körforgás gazdasági modellre való felkészülésről is. Ismertette a PPWR szabályozásnak megfelelő csomagolóanyagokkal kapcsolatos ismereteket, a különböző záróképességekkel kapcsolatos tudnivalókat, valamint a pontos meghatározandó tényezőket, mint a hőkezelés vagy a szállítási igénybevétel. Bemutatta a digitális nyomtatás előnyeit, valamint a NAK FoodTechShow rendezvényén kiállított KraDo tasakot és hozzá tartozó töltőrendszert a kistermelők számára.
A kistermelők és kisüzemi élelmiszer-előállítók tájékoztatást kaptak Nagy Miklóstól, a CSAOSZ szakmai igazgatójától a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről (EPR), a csomagolásokat érintő új, illetve módosított szabályozásokról. Az EPR a termelőket is terhelő fizetési kötelezettség. A beszerzett csomagolószer csomagolása a termék értékesítésével válik EPR kötelezetté, amikor a csomagolt terméket értékesíti. A piacon, a termelői boltban, ahol az értékesítés helyén elsődleges csomagolást végez a termelő, közvetlenül értékesített termék csomagolása után a termelőt EPR kötelezettség nem terheli.
Kujáni Katalin, a Kislépték elnöke előadásában felhívta a figyelmet a termelői piacok szervezőinek fontos és áldozatos munkájára. Ők azok a helyi hősök, akik azért küzdenek, hogy a termelők piacra jussanak, fejlődhessenek és a helyi termékek megmaradjanak. Nemcsak kommunikálniuk kell tudni, de kreatív, probléma megoldó készségükre is szükség van. A termelői piacok számának alakulásából pedig az látható, hogy szervezők nélkül a piacok nem működnek, egy idő után elválnak, vagy konvencionális piac veszi át a helyüket.
Forrás: NAK
A rendezvény végét kerekasztal beszélgetés zárta, ahol a résztvevők egységes állásponton voltak, miszerint a piacszervezőknek erős belső motivációval kell rendelkezniük és ezt a hivatást is csak elhivatottsággal és kitartással lehet csinálni. Varga Zsanett, a Baranyai Termelőkért és Kézművesekért Egyesület elnöke, elkötelezett a helyi termelők iránt és számos önkéntes munkaórát tölt rendezvények szervezésével, közösségépítéssel, az egészséges életmód népszerűsítésével. Emellett kiemelt szerepet játszik munkájában a helyi termékek piacra jutásának elősegítése lehetőséget adva a bemutatkozásra őstermelőknek, kistermelőknek és kézműveseknek. Pataki Péter, a Hajdúság Éléskamrája vezetőjének célja egy olyan fogyasztói közösség megszervezése volt, ahol a termelők találkoznak a hazai termékek iránt érdeklődő vásárlókkal. Ezzel nemcsak segítik és védik a magyar termelőket, kézműveseket, hanem vásárlóikat is jó minőségű hazai portékákkal szolgálják ki. Maró Zalán Márk, a Magyar Agrárközgazdasági Egyesület képviselője elmondta, hogy 2024 tavaszán immár negyedik alkalommal rendezték meg nagy sikerrel a Corvinus Termelői Piacot, ahol a termelők között több egykori és jelenlegi corvinusos hallgató is megtalálható volt. A termelői piac az edukációs cél mellett a hallgatóknak helybe hozta a friss és minőségi élelmiszereket, melyeket közvetlenül a termelőktől tudtak megvásárolni.
Forrás: Kislépték
A piacszervezők azt a jövőképet fogalmazták meg, hogy lelkesnek kell maradniuk, bár munkájuk konfliktusokkal jár, de sok pozitív visszajelzést kapnak és a végeredmény pedig, hogy piacolni élmény.
A rendezvény előadásai:
- pdf Török Áron Kik járnak termelői piacra a 21 században 20240507 (2.02 MB)
- pdf Benedek Zsofia A termelői piacok szervezesi szempontjai 20240507 (4.90 MB)
- pdf Gyetkó István A csomagolóanyagok felhasználási területei kisüzemi élelmiszer előállítóknak 20240507 (2.10 MB)
- pdf Nagy Miklós A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer az EPR a gyakorlatban20240507 (1.42 MB)
- pdf Kujáni Katalin A termelői piacok mozgatórugói kik szervezik a piacokat 20240507 (8.33 MB)
NAK/Szomi Edina
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön