REL együttműködés

2019. november 26-án a NAK Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóságának helyi gazdaságfejlesztést ösztönző rendezvénysorozatának negyedik és egyben utolsó eseményén a közétkeztetés volt középpontban.


A „Közétkeztetésben rejlő lehetőségek” című rendezvényen Velkei József, a kamara Pest megyei elnöke köszöntőjét követően Tóth Dávid, a NÉBIH munkatársa számolt be az élelmiszerbiztonság közétkeztetésbeni fontosságáról, ugyanis a 2018-as adatok alapján a legtöbb élelmiszer-eredetű megbetegedés a közétkeztetésben történt. Ami nem meglepő, hiszen hazánkban több, mint 1,5-2 millió ember veszi igénybe ezt a szolgáltatást, köztük főként gyerekek.

Következő előadóként Hlavács Éva, a NAK vidékfejlesztési szakértője mutatta be az igazgatóság ezévi kérdőíves felmérését, amely a közétkeztetést végző intézmények és a helyi termelők, élelmiszer-vállalkozások közötti kapcsolatot vizsgálta, felkutatva a jó gyakorlatokat. (Utóbbiakat később kiadványban mutatjuk be az érdeklődők számára.) A felmérés alapján jól látható, hogy ez a terület még nagyon kihasználatlan, pedig számos példa mutatja, hogy a közétkeztetésben való együttműködés a helyi termelőkkel jól működik: minimum 10, de inkább 20 éves tapasztalattal rendelkező közétkeztetők is 8 vagy annál több helyi termelővel állnak kapcsolatban.

A rendezvényen bemutatkozott a közétkeztetés színvonalának növeléséért dolgozó Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) is. Borokné Tömösváry Lilla alelnök mutatta be a KÖZSZÖV tevékenységi körét, többek között a GHP (Jó Higiéniai Gyakorlat) munkacsoportban való aktív közreműködést, a szakmai konferenciák szervezését, a 2018-as rajzpályázat kiírását, a szakácsverseny szervezését, illetve a „Kóstolj bele a nagyvilágba” programot. Büszkeségként mutatta be a nemrégiben elért eredményeiket, többek között a SZJA 1%-ra való jogosultságának elérését, illetve a 37/2014. EMMI rendelet módosításában elért eredményeiket.

Továbbiakban Pauliczky Nóra az iskolakertek szemléletformáló hatását mutatta be már egészen az óvodás kortól. Mint mondta, az iskolakert, mint egy új oktatási eszköz, tér jelenik meg az óvoda- és iskolarendszerben: a gyerekek valóságként élik meg az iskolapadban tanultakat, személyes kapcsolatot létesítenek az élővilággal, a rendszeresség jegyében az ott megtermelt élelmiszereket továbbhasznosíthatják uzsonnaként, technikaórás elfoglaltságként, esetleg feldolgozhatják savanyúságként vagy teafilterként. Az iskolakert kialakítása a diákok étkeztetését kiegészítő elemeként jelenhet meg a közétkeztetést elősegítve, amelyet akár a nyári táborozások, kirándulások alkalmával kerülhet eledelként a tányérra.

A nap zárásaként az ökológiai gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet a Greenpeace Magyarország Egyesület, miszerint az emberi megbetegedések a növénytermesztésben használt peszticidekre vezethetőek vissza. Továbbá bemutatásra került az Ökomenza szolgáltatás, amelyben minél nagyobb arányban próbálnak ökológiai gazdálkodásból származó, káros vegyszerektől mentes alapanyaggal dolgozni a közétkeztetésben, főként a gyerekeket érintő menzán, ugyanis ők a legérzékenyebbek az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványokra. Magyarországon a Szarvasi Gyermekélelmezési Nonprofit Kft. egy kiemelkedő példája az Ökomenzának, ugyanis a szervezet az alapanyagoknál a helyi őstermelőket és beszállítókat részesítik előnyben, az ételekbe lényegesen kevesebb só, cukor és zsiradék kerül. A Szarvason található iskolák 60 százalékával kapcsolatban áll a cég.

A rendezvény tökéletes alkalom volt arra, hogy mélyebb betekintést nyerhessünk a közétkeztetés témakörébe, a szigorú szabályozásába, a még benne rejlő lehetőségekbe. Jó volt hallani a már jól működő gyakorlatokról egyaránt.


(NAK/Szász Imola)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése