Mezőgazdasági termelés

Az európai gazdálkodók legerősebb érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca 2025. október 7-én és 8-án tartotta a Juh és Kecske Munkacsoporti és a Civil Dialógus Csoport üléseit. Az üléseken többek között áttekintésre került az EU juh- és kecskepiaci helyzete, főbb kihívásai és kilátásai, a közelmúltban kitört, a kiskérődzőket érintő állatbetegségek aktuális helyzete, az állatjóléti rendelet reformjának jelenlegi állása, továbbá bemutatásra kerültek a 2027 utáni időszakra vonatkozó új KAP főbb elemei.

A juh- és kecskeágazat jövőjét az Európai Unió tagállamaiban, valamint a legjelentősebb unión kívüli termelő országokban egyre nagyobb mértékben befolyásolja, hogy az ágazat szereplői és a politikai döntéshozók milyen válaszokat tudnak adni a korunkat meghatározó komplex és határokon átívelő kihívásokra. A fenntarthatóság – valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó hatékonyság és jövedelmezőség kérdései –, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás hatásai, az állatbetegségek és járványok, a fogyasztói szokások átalakulása, továbbá az új társadalmi elvárások mind-mind olyan tényezők, amelyek közép- és hosszú távon alakítják az ágazat szerkezetét és alapvetően befolyásolják működését.

Ebben a változó környezetben kiemelt jelentőséggel bírnak azok a szakmai fórumok, amelyek lehetőséget teremtenek az érintettek közötti párbeszédre és a közös stratégiai gondolkodásra, hidat képezve a gazdálkodók és a politikai döntéshozók között. Az európai gazdálkodók legerősebb érdekképviseleti szervezete, a Copa-Cogeca által évente kétszer megrendezett Juh és Kecske Munkacsoporti, valamint a Civil Dialógus Csoport ülések is ilyen platformként szolgálnak. Ezek az események nemcsak az EU-s juh- és kecskehús-piac, valamint a közelmúltban kitört állatbetegségek aktuális helyzetének áttekintését teszik lehetővé, hanem a közös gondolkodás és az ágazati szereplők közötti, határokon átívelő együttműködés révén egy hatékonyabb fellépést biztosítanak az ágazati kihívások tekintetében.

Nemzetközi juh- és kecskepiaci helyzet

Az EU juh- és kecskeállományának alakulása

2024-ben Európában az állatállománylétszámok minden főbb állattenyésztési ágazatban csökkenést mutattak, ezzel tovább folytatódott az elmúlt években is már megfigyelt negatív tendencia. A juhállomány az Európai Unióban 2024 decemberére 57 millió egyedre csökkent, ami 1,7%-os visszaesést jelent a 2023 évi létszámadatokhoz képest. A kecskeállomány létszáma szintén csökkent az unióban, számuk 2024 végén megközelítőleg 10 millió egyedet tett ki, mely 1,6%-os visszaesést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Az Eurostat adatai szerint a 2014 és 2024 közötti tíz éves időszak alatt a juhok létszáma 9,4%-kal, a kecskéké pedig szembetűnően magas arányban, 16,3%-kal csökkent. A csökkenés mögött a kiskérődző ágazatban olyan komplex gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők állnak, mint például a gyapjúpiaci válság, a jövedelmezőség csökkenése, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai, a járványos állatbetegségek kitörései, a fogyasztói szokások változása, vagy épp a generációváltás okozta kihívások.

Megállapítható tehát, hogy a különböző állattenyésztési ágazatokban az állatállományok létszámának változásai nem átmeneti létszámingadozásokat mutatnak, hanem egy állandósulni látszó csökkenő tendenciát, amely függetlenül a földrajzi területtől minden főbb állatfajt érint, mindez pedig egy mélyebb, strukturális változásra utal.

A juh- és kecskevágások alakulása az EU-ban

Tekintettel arra, hogy az unió juh- és kecskeállomány létszáma történelmi mélyponton van a juhvágások száma tovább csökkent 2025-ben (júliusig) a legfőbb termelő országok tekintetében, ez alól csak Olaszország jelentett kivételt, ahol 11,6%-kal nőtt a vágások száma. EU-s szinten a csökkenés a juhvágások tekintetében -9,2%-os volt a 2024-es év azonos időszakában rögzített értékekhez viszonyítva.

A juhvágások tekintetében a legjelentősebb csökkenés Bulgáriában (-46,5%), Németországban (-37,1%), Portugáliában (-18,7%) és Írországban (-14,1%) volt.

A juhvágásokkal ellentétben a kecskevágások száma EU-s szinten 7,0%-kal növekedett a vizsgált időszakban. A kecskevágások alakulása azonban vegyes képet mutat tagállamonként, míg Romániában és Olaszországban a vágások száma jelentős mértékben növekedett – előbbi esetében 67,8%-kal, míg utóbbi esetében pedig 45,5%-kal –, addig Bulgáriában kimagaslóan nagy mértékben, -63,2%-kal, Spanyolországban -17,2%-kal, Portugáliában -6,8%-kal, Ausztriában pedig -5,6%-kal esett vissza a vágások száma.

A juh- és a kecskehús-termelés alakulása

A tavalyi évben a juh- és a kecskehús-termelés legjelentősebb része továbbra is néhány EU-tagállamban összpontosult, Spanyolország, Románia, Görögország, Franciaország és Írország adta az EU teljes juh- és kecskehús-termelésének több mint kétharmadát.

A juhhús előállítás tekintetében a teljes termelés 25%-át (7,9 millió egyed) Spanyolország, 20%-át (5,332 millió egyed) Románia, 12%-át (3,855 millió egyed) Görögország, 11%-át (3,497 millió egyed) Franciaország és 9%-át (2,849 millió egyed) pedig Írország adta.

A kecskehús előállítás tekintetében a teljes termelés 32%-át (1,451 millió egyed) Görögország, 23%-át (1,056 millió egyed) Spanyolország, 13-13%-át (0,614 millió egyed) Franciaország és (0,603 millió egyed egyed) Románia adta.

A legfőbb export és import adatok

A legfőbb juhhús-termék exportőr továbbra is Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Királyság, míg a legfőbb importőr pedig Kína és Hong-kong, az Egyesült Államok és az EU maradt.

Az EU juh- és a kecskehús, valamint élő állat kivitele 2025 első félévében 54 616 tonna vt. (vt. = vágott testtömeg) volt, mely összesen 481 millió Euro értéket képviselt. A kivitel mennyisége 3 514 tonna vt. értékkel (6,8%), értéke pedig 80 millió Euro-val (19,95%) emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A kivitel legnagyobb mértékben Algéria (34,6% - 18 895 tonna), Jordánia (16,6% - 9 056 tonna), az Egyesült Királyság (9,9% - 5 386 tonna), Izrael (8,5% - 4 633 tonna) és Marokkó (8,3% - 4 525 tonna) irányába növekedett.

Az EU élőállat exportja juh esetében 2025 első félévében összesen 1 791 ezer egyedet tett ki, melyből 1 223 ezer egyed volt a bárány, 568 ezer egyed pedig a felnőtt állat. Az előző év azonos időszakához képest a bárány export 11,3%-kal visszaesett (1 382 ezer egyedről 1 223 ezer egyedre), míg a felnőtt állatok exportja viszont 77,5%-kal nőtt (320 ezer egyedről 568 ezer egyedre).

Az EU juh- és kecshús, valamint élőállat importja 2025 első félévében 84 899 tonna vt.-ről 101 384 tonna vt.-re emelkedett, az értéke pedig 658 millió Euro-ról, 880 millió Euro-ra. A teljes bővülés 19,4%-os volt, a legerőteljesebb emelkedés Argentína (45,5%), az Egyesült Királyság (19,8%) és Új-Zéland (15,2%) esetében volt tapasztalható. Ezzel szemben Észak-Macedónia esetében -18,3%-os visszaesés volt tapasztalható a vizsgált időszakban.

Önellátottsági szint alakulása

Az EU juh- és kecskehús önállottsági szintje 2021 óta folyamatosan csökken. Az előrejelzések szerint az idei évre az önellátottsági szint 87%-ra esik vissza, amely 1,4%-os csökkenést jelent a 2024 évi értékhez viszonyítva.

Összefoglalóan elmondható, hogy az EU juhhús-piaca dinamikusan változik és egyre inkább globalizált kereskedelmi környezetben működik. A tagállamok belső termelésének – és ezáltal az EU össztermelésének – a növelése, valamint az export- és az importtevékenységek észszerűsítése kulcsfontosságú tényezőkké válnak a jövőben az élelmezésbiztonság és a gazdasági stabilitás szempontjából. A kiskérődzőágazat jövője azonban nem csak gazdasági – vagy épp tenyésztési, technológiai – kérdés, hanem egyben társadalmi és környezeti felelősségvállalás is. Éppen ezért a Copa-Cogeca által koordinált szakmai párbeszédek hatékony szerepet játszhatnak abban, hogy az európai juh- és kecsketenyésztés minél fenntarthatóbbá, versenyképessebbé és ellenállóbb válhasson a 21. század kihívásaival szemben.

Források:

CDG Sheep October 2025 - Market Situation for Sheep & Goat Meats

Dashboard - Sheep and goat meat

NAK/Borovka Zsuzsa