Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a „Gazdálkodók hangja – Ne adják el az európai mezőgazdaságot!” című nyilatkozat főbb üzeneteit foglalja össze. A Varsóban idén nyáron aláírt nyilatkozatban gazdálkodók és több tagállam vezető mezőgazdasági szervezeteinek képviselői közösen emelték fel szavukat az Európai Bizottság politikája ellen, mely álláspontjuk szerint egyre inkább marginalizálja a mezőgazdasági ágazatot és veszélybe sodorja Európa élelmezésbiztonságát.

A közelmúltban Varsóban az Európai Unió különböző országaiból érkező gazdálkodók és több tagállam vezető mezőgazdasági szervezeteinek képviselői közösen emelték fel szavukat az Európai Bizottság politikája ellen, amely szerintük egyre inkább marginalizálja a mezőgazdasági ágazatot és veszélybe sodorja Európa élelmezésbiztonságát. A „Gazdálkodók hangja – Ne adják el az európai mezőgazdaságot!” című közös nyilatkozat világos és sürgető üzenetet közvetít: az európai gazdák elérték a tűrőképességük határát.

Fotó: ELV - The Warsaw Declaration: a United Stand for Food Sovereignty

Az Európai Unió számos országából – köztük Lengyelországból, Franciaországból, Németországból, Magyarországról, Spanyolországból, Litvániából és Olaszországból – érkező több tucat mezőgazdasági és élelmiszeripari termelői szervezetek képviselője írta alá a közös felhívást. Az eseményen jelen volt több jelentős európai agrárszervezet vezető tisztségviselője is, köztük:

- Gert-Jan Oplaat, az EU-s Baromfifeldolgozók és Baromfikereskedők Európai Szövetsége, az AVEC és a Holland Baromfifeldolgozó Iparágak Szövetsége, a NEPLUVI elnöke,

- Alexander Krick, az Európai Cukorrépa-termelők Nemzetközi Szövetsége, a CIBE főtitkárhelyettese,

- Luc Vernet, az Európai Gazdaságokért Egyesület, a Farm Europe főtitkára.

Az aláírók hangsúlyozták, hogy a nyilatkozat túlmutat az országhatárokon. Ez egy nemzeteken átívelő cselekvési felhívás, amely Európa-szerte egyesíti a „különböző hangokat”, függetlenül a politikai vagy a gazdasági különbségektől. Ez az egységes fellépés válasz az európai mezőgazdaságot érintő, egyre súlyosbodó kihívásokra – nem csupán politikai, hanem gazdasági és szerkezeti értelemben is.

Válságban lévő európai mezőgazdaság és hanyatló vidéki közösségek

Az európai mezőgazdaság példátlan válságsorozattal szembesült az elmúlt években, a COVID-19 világjárványtól kezdve a növekvő műtrágya- és energiaárakon át egészen az ukrajnai háborúig, amelyek megzavarták az ellátási láncokat és destabilizálták a piacokat. Ennek a fényében a nyilatkozat aláírói úgy vélik, hogy az Európai Bizottság politikái nem kezelik megfelelően az ágazat valódi szükségleteit, sőt egyes esetekben tovább súlyosbítják annak instabilitását.

A legfőbb aggodalomra okot adó dolog a Közös Agrárpolitikának (KAP) az Európai Unió általános költségvetésébe történő beolvasztásának terve, amelyre a gazdálkodók az autonómiára és Európa élelmezésbiztonságára leselkedő veszélyként tekintenek. Figyelmeztetnek, hogy ez gyengítené a mezőgazdasági fókuszt, azzal a kockázattal járna, hogy a forrásokat más prioritási célok felé irányítanák, továbbá aláásná az ágazat számára nélkülözhetetlen stabilitást és a hosszú távú tervezhetőséget. Hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdaságnak kiszámítható támogatási keretre van szüksége nem pedig olyanra, amely rövid távú politikai változásoknak van kitéve.

A nyilatkozat elutasítja az EU-MERCOSUR kereskedelmi megállapodást, figyelmeztetve arra, hogy az tisztességtelen versenynek tenné ki az uniós gazdákat olyan importtermékekkel szemben, amelyeket alacsonyabb szintű környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjóléti előírások mellett állítanak elő. Az ágazati szervezetek hangsúlyozzák, hogy nem magát a versenyhelyzetet ellenzik, hanem azokat a kettős mércéket, amelyek aláássák a fogyasztók biztonságát és az európai mezőgazdaságot. Gert-Jan Oplaat, az AVEC és a NEPLUVI elnöke felszólította az EU-t, hogy ne „adja el” gazdálkodóit sem a KAP-reform, sem a MERCOSUR-megállapodás révén, hanem inkább a realizmus jegyében erősítse meg az élelmezésbiztonságot.

A Varsói Nyilatkozat arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi uniós szakpolitikák több ezer kis- és közepes méretű gazdaság összeomlásának, a vidéki térségek elnéptelenedésének és a helyi közösségek erodálódásának a kockázatát hordozzák magukban. Felszólítja az Európai Bizottságot, hogy védje meg az unió élelmezésbiztonságát és termelési szuverenitását, valamint, hogy ne kezelje azokat politikai alku tárgyaként. A gazdák közelmúltbeli tiltakozásai arra kényszerítették az EU-t, hogy visszavonja a Zöld Megállapodás egyes részeit, ami reményt adott a párbeszédre. A Varsói Nyilatkozat azonban arra figyelmeztet, hogy a bizalom egyre inkább megrendül, mivel Brüsszel most valódi konzultáció nélkül, átláthatatlan és önkényes módon hoz kulcsfontosságú döntéseket, így a gazdák és termelők kirekesztettnek érzik magukat az „új kezdet”-re vonatkozó ígéretek ellenére.

Nem tiltakozás - Felhívás a józan ész használatára

A Varsói Nyilatkozat a következőket szorgalmazza:

• A közös agrárpolitika (KAP) autonómiájának megőrzése egy külön költségvetés révén,
• Az EU-MERCOSUR ratifikációs folyamat azonnali felfüggesztése,
• A piaci és kockázatkezelési mechanizmusok megerősítése a mezőgazdasági ágazatban,
• Tisztességes nemzetközi kereskedelmi szabályok, amelyek a teljes kölcsönösségen és egyenlő normákon alapulnak,
• Hatékony importellenőrzési eszközök az EU belső piacának védelme érdekében,
• A vidéki térségekvédelme a marginalizálódástól és elnéptelenedéstől.

„Ez nem tiltakozás. Ez egy felhívás - felhívás az észszerűségre és a méltányosságra” - hangsúlyozták a szervezők. „Mi nem csak a gazdákat és az élelmiszer-előállítókat védjük. Mi a fogyasztókat, a környezetet és Európa jövőjét védjük.” Stefan Krajewski a lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes kijelentette, hogy a gazdálkodók támogatják az éghajlatvédelmi célokat, de olyan, józan ésszel megfogalmazott megoldásokra van szükségük, amelyek egyensúlyt teremtenek a mezőgazdaság és a környezet között. Megjegyezte, hogy a Zöld Megállapodás felülvizsgálata és az Ukrajnával folytatott kereskedelem terén előrelépés történt. Ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy az ukrán import által leginkább érintett határ menti országokat – mint például Lengyelországot – közvetlenül be kell vonni az EU agrárpolitikájának alakítási folyamatába. A Varsói Nyilatkozat aláírói nem áltatják magukat illúziókkal: ha nem történik egyértelmű és érdemi változás az EU politikájában, annak következményei az egész kontinensen érezhetőek lesznek. Továbbra is hangsúlyozzák: „A gazdálkodók gyengítése Európa gyengítését jelenti.”

A „Gazdálkodók hangja - Ne adják el az európai mezőgazdaságot!” nyilatkozat teljes szövege, beleértve az aláírók teljes listáját itt érhető el.

Jelen cikk az eredeti, „Warszawa: rolnicy z całej Europy mówią „dość” – wspólny apel w obronie suwerenności żywnościowej” (Varsó: Európa gazdái azt mondják „elég” – közös felhívás az élelmiszer-szuverenitás védelmében) című cikk alapján készült, melynek szerzője a lengyel „Európai Állattenyésztés Hangja” csoport.

Források:

https://meatthefacts.eu/

Warszawa: rolnicy z całej Europy mówią „dość” – wspólny apel w obronie suwerenności żywnościowej

The Warsaw Declaration: a United Stand for Food Sovereignty

NAK/Borovka Zsuzsa