Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a Kölni Tartományi Fellebbviteli Bíróság mérföldkőnek számító ítéletének jelentőségére hívja fel a figyelmet, mely döntés kimondja, hogy a „Leder”, azaz a bőr kifejezés csak azon termékek esetében használható, amelyek legalább minimális mennyiségben valódi, állati eredetű anyagot is tartalmaznak. Az ítélet egyértelmű és határozott üzenetet közvetít: a bőr csak akkor bőr, ha állatból származik, ezentúl a döntés védi a fogyasztóknak a világos és valós tájékoztatáshoz való jogát is.

A fogyasztóvédelem jelentős győzelmét jelentette a Kölni Tartományi Fellebbviteli Bíróság (Oberlandesgericht) mérföldkőnek számító ítélete. A szervezet – mely egyike az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány három felsőbb regionális bíróságának – nemrégiben meghozott döntésével megerősítette az emberek által vásárolt termékekkel kapcsolatos világos, átlátható és nem félrevezető információkhoz való jogot és kimondta, hogy csak és kizárólag a valódi bőr nevezhető jogilag „bőrnek”, megtiltva ezáltal az olyan kifejezések használatát, mint például az „Apfelleder” (almabőr) azon anyagok esetében, amelyek nem tartalmaznak állati eredetű összetevőket.

A fellebbezést, amelynek a Bíróság helyt adott, a Német Bőripari Szövetség (Verband der Deutschen Lederindustrie e.V. – VDL) nyújtott be, mely szervezet tagja az Európai Bőr- és Cserzőipari szereplők Nemzeti Szövetségek Konföderációjának (COTANCE).

Fotó: ELV - Only real leather can be called leather: historic German ruling defends consumer rights

Indokolatlan és félrevezető megfogalmazás

A terminológiai vita akkor kezdődött, amikor egy kutyanyakörveket és pórázokat gyártó cég „Apfelleder”-ként, azaz gyümölcshulladékokból és műanyag bevonatokból álló anyagból készültként írta le egyes termékeit. A bíróság úgy döntött, hogy a „Leder” (bőr) kifejezés használata ebben az összefüggésben indokolatlan és félrevezető, mivel az elnevezés azt sugallja, hogy valódi bőrt tartalmaz az anyag, holott az teljes mértékben hiányzik belőle. A bírák szerint egy ilyen megfogalmazás megtévesztheti a fogyasztókat, akik azt hihetik, hogy természetes és eredeti bőr terméket vásárolnak, pedig valójában szintetikus anyagról van szó.

A definíció szerint a bőr állati eredetű anyag, amelyet nyers bőr cserzésével nyernek. Az „Apfelleder” kifejezés ezért kétértelmű és félrevezető lehet a fogyasztók számára, akik tévesen úgy értelmezhetik, hogy növényi anyagokkal cserzett valódi bőrről van szó, mint az például a természetes növényi kivonatokkal kezelt anyagok „Olivenleder” (olivabőr) vagy a „Rhabarberleder” (rebarbarabőr) esetében is történik.

Fordulópont a bőriparban

A Bíróság rámutatott arra is, hogy a „vegán” szó csak a termékeket népszerűsítő weboldal másodlagos részein szerepelt, az nem volt azonnal látható, így az információ hiányos, átláthatatlan és a fogyasztó védelme szempontjából elégtelen volt. Ezért véglegesen megtiltotta az „Apfelleder” kifejezés használatát olyan termékek esetében, amelyek nem tartalmaznak legalább minimális mennyiségű valódi bőrt.

A döntés fordulópontot jelent a teljes hagyományos bőripar számára és fontos precedenst teremt az állati bőr helyettesítésére szolgáló alternatív anyagok címkézésére vonatkozó szabályozásban. Az ítélet egyértelmű figyelmeztetésként szolgál a „greenwashing” ellen, azaz az olyan gyakorlatok ellen, amikor félrevezető „környezetbarát” címkékkel vagy kifejezések használatával próbálnak valójában nem fenntartható termékeket eladni. Mindez megerősíti azt az alapelvet, hogy csak az állati bőrből nyert anyagokat lehet jogilag bőrnek nevezni, míg az összes többit – még ha megjelenésükben vagy textúrájukban hasonlóak is –, egyértelműen és pontosan kell címkézni a kétértelműség elkerülése és a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása érdekében.

Bőripar nem az innováció ellen, hanem a félrevezető címkézések ellen szólal fel

Gustavo Gonzalez-Quijano, a COTANCE főtitkára üdvözölte a döntést, amelyet „nemcsak a bőripar, hanem minden fogyasztó, valamint a marketingben érvényesülő igazságosság és átláthatóság győzelmekének” nevezte. „Nem az innováció ellen vagyunk” – jelentette ki –, „hanem a fogyasztókat megtévesztő és az eredeti, természetes anyagok értékét csökkentő félrevezető címkézések ellen.”

Andreas Meyer, a VDL ügyvezető igazgatója szintén elégedettségét fejezte ki az ítélettel kapcsolatban és megerősítette, hogy a gyümölcshulladékból vagy műanyag kompozitokból készült anyagok nem nevezhetők „bőrnek” pusztán azért, mert vizuálisan hasonlítanak rá. Az olyan kifejezések használata, mint az „almabőr” vagy „kaktuszbőr” kifejezések használata abban az esetben amikor valódi bőr nem található a termékben megtévesztő reklámnak minősül, amely alááshatja a fogyasztói bizalmat.

A bőr csak akkor bőr, ha állatból származik

A Kölni Tartományi Fellebbviteli Bíróság ítélete egyértelmű és határozott üzenetet közvetít: a bőr csak akkor bőr, ha állatból származik. A döntés megerősít egy egyszerű, de alapvető elvet és utat nyit az „alternatív” anyagok piacának nagyobb átláthatósága felé. Ez az alapelv túlmutat ezen a konkrét ügyön, mivel az általánosságban védi a fogyasztóknak a világos és valós tájékoztatáshoz való jogát.

Az ügy európai szinten is figyelmet kapott, rávilágítva arra, hogy egyre nagyobb szükség van az EU-ban a termékelnevezések, a félrevezető címkézések és a megtévesztő gyakorlatok terén a szigorúbb szabályozásra – ez jelentős előrelépés a „greenwashing” elleni küzdelemben és az átláthatóság előmozdításában.

Forrás: https://meatthefacts.eu/

Only real leather can be called leather: historic German ruling defends consumer rights

NAK/Borovka Zsuzsa