A HungaroMet mérései alapján júniusban az országos középhőmérséklet 22,3 °C volt, ami 1901 óta a második legmelegebb június. Az Alföldön az elmúlt 125 évben nem tapasztaltak ennél melegebbet.
A kánikulával, aszállyal küzdő kertészeknek a nedvességet igénylő gombák, baktériumok nem okoztak kárt. Azonban a takácsatkák elszaporodásához a száraz, meleg időjárás kedvező volt. A melegben felgyorsul a fejlődésük, akár 10 nap alatt is kifejlődhet 1 nemzedék. Emellett a szövedékük védelmet nyújt a kiszáradástól. Az alacsony hőmérséklet visszavetette ugyan a fejlődésüket, de a meleg nyári napokkal ez változhat. Több okból is nehéz az ellenük való védekezés. A pókszabásúakhoz tartoznak, tehát a rovarölő szerek többsége hatástalan ellenük. A speciális atkaölők nem felszívódóak! Tehát apró cseppekkel, bőséges lémennyiséggel kell a fonákon tartózkodó kisméretű egyedeket elérnünk, melyeket még a szövedék is véd. További nehézséget jelent, hogy az atkaölők többsége csak bizonyos fejlődési alak ellen használható.
Főleg a leveleket károsítják, de túlszaporodáskor a bimbón vagy a fiatal termésen is táplálkozhatnak. A fogyatkozó klorofill miatt halványul, bronzosodik, majd teljesen elszárad a megtámadott levél. A fonákon, a szövedékükbe ragadt lárvabőrök miatt porosnak látjuk a leveleket (1. kép). A leggyakrabban a kétfoltos takácsatka fordul elő, mely szélsőségesen polifág. A zöldség, a gyümölcs- és a dísznövény kultúrákban egyaránt kárt tehet. Talán a hárson okozza a legjelentősebb kárt, ami házikertek mellett gyakran megtalálható közterületeken is. Sokszor a károsított növényekről, akár gyomokról pl.: az apró szulákról is átterjed a kártevő más növényekre.
1. kép: Atka kártétel hárs levelén
A III. kategóriás készítmények közül kiváló kontakt, de a levéllemezen is áthatoló (transzlamináris) a hexitiazox hatóanyag, mely csak tojás- és lárvaölő hatású. Közterületen ez az egyetlen engedélyezett hatóanyag. Hasonlóan kontakt és transzlamináris a flufenzin (diflovidazin) is, mely szükséghelyzeti engedéllyel időről-időre elérhető. A fiatal, mozgó lárvák ellen hatékony, gátolja az atkatojások kifejlődését, valamint a nőstény atkák terméketlen tojásrakását okozza. A fenpiroximát hatóanyag a mozgó alakra hat, így a tojásból kikelő lárvák továbbra is fenntartják a populációt. A bifenazátból is készült egy III. kategóriás atkaölő készítmény, de nem forgalmazzák. A fenpioximát hatóanyag is kontakt hatású, hasonlóan a narancsolaj és a paraffinolaj tartalmú készítményekhez. Régóta ismert, hogy a kéntartalmú (elemi kén, poliszulfid kén) gombaölők is gyérítik az atkákat.
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön