Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló European Livestock Voice, azaz az ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport tagjai 2023. szeptember 28-án, Brüsszelben ”Az állattenyésztés jövője az EU-ban és azon túl” címmel vitanapot tartottak. A rendezvény célja az volt, hogy párbeszédet teremtsenek a tudósok, a politikusok, a civil szervezetek és a magánszektor képviselői között annak érdekében, hogy az élelmiszer-rendszereink jelenlegi kihívásaira hatékony, a gyakorlatban is könnyen alkalmazható megoldásokat találjanak, és hogy elősegítsék az állattenyésztés körüli jelenlegi polarizáció megszüntetését.
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló European Livestock Voice (ELV), azaz az ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport partneregyesületei összeültek, hogy nyílt eszmecserét folytassanak az állattenyésztés jövőjéről az EU-n belül és azon kívül. A meghívásos eseményre 2023. szeptember 28-án került sor Brüsszelben, a Concert Noble-ban. A rendezvény célja az volt, hogy párbeszédet teremtsen a tudósok, a politikusok, a civil szervezetek és a magánszektor szereplői között annak érdekében, hogy az élelmiszer-rendszereink jelenlegi kihívásaira hatékony, a gyakorlatban is könnyen alkalmazható megoldásokon keresztül találjanak megoldásokat, és hogy megszüntessék az állattenyésztés körüli jelenlegi polarizációt.Az esemény moderátora Rose O'Donovan, az AGRA FACTS szerkesztője volt, akinek nyitóbeszédét követően Thanawat Tiensin, az ENSz Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) Állattenyésztési és Egészségügyi Osztályának igazgatója tartott előadást a FAO-nak a fenntartható állattenyésztés előmozdításában világszerte betöltött szerepéről.A rendezvény négy panelbeszélgetésből állt, melynek ”Állatjólét az állattenyésztésben” című első részében Léonard Théron, a RumeXpert igazgatója és a Liège-i Egyetem munkatársa, Antonio Velarde, a spanyol Agrárélelmiszeripari Kutató és Technológiai Intézet (IRTA) és Inês Grenho Ajuda, az Eurogroup for Animals szervezet állatjóléti programjainak vezetői beszélgettek a témában.
"Az állatjóléti jogszabályokat több mint két évtizede nem vizsgálták felül, ezalatt számos tanulmány rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozások nem alkalmasak az állatok jólétének védelmére. A tudománynak kell a referenciapontunknak lennie. Ahhoz, hogy a teljesítési ütemterv által szabott határidők betarthatóak legyenek az érdekelt feleknek együtt kell működniük, nem pedig ellentétes irányban. Az EU-nak lehetősége van arra, hogy valóban vezető szerepet töltsön be az állatjólét terén. Ha ezt elmulasztjuk, az mindenki számára kudarcot fog jelenteni." – mondta Inês Grenho Ajuda.
A panelbeszélgetés résztvevői megvitatták, hogy a modern technológiák hogyan járulhatnak hozzá az állatjólét javításához, kitértek például az állatok folyamatos monitoringozására szolgáló érzékelőkre, amelyek lehetővé teszik a jobb állatjólétet szolgáló új jellemzők, sajátságok meghatározását a különböző állattenyésztési programok és stratégiák kialakítása során. Kiemelték továbbá az új tenyésztési technikák jelentőségét az állatjólét javítása kapcsán, valamint, hogy minden állattenyésztésben tevékenykedő alkalmazottat folyamatosan képezni szükséges, meg kell ismertetni velük az állatjólétet szolgáló legjobb gyakorlatokat. Egyetértettek továbbá abban, hogy a rendeletek szabályozásait sürgősen egyértelműsíteni szükséges annak érdekében, hogy a fiatal gazdálkodók tudják, hogy hol kell változtatniuk gazdaságaikban.
Az állatjólét témakörét érdekes eszmecsere követte az "Állattenyésztés és környezet" című panelbeszélgetésben, melynek során megvitatták az állattenyésztés különböző pozitív és negatív hatásait. Manual Maia, egy fiatal tejtermelő, Pablo Manzano, a Baszk Éghajlatváltozási Központ munkatársa és Catherine Geslain-Lanéelle az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának (DG AGRI) vezetője, valamint Célia Nyssens, Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) munkatársa vett részt a panelbeszélgetésen. A panelbeszélgetés résztvevői megvitatták a vegyes gazdálkodási rendszerekhez való visszatérés és a kizárólag állattenyésztéssel vagy kizárólag növénytermesztéssel foglalkozó, koncentrált gazdálkodási módoktól való elmozdulás kérdéseit. Pablo Manzano utalt az állattartás környezeti hatásaival és az ágazathoz kötődő ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos többéves kutatásaira és felhívta a figyelmet arra a tendenciára, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó kutatások csak az ágazat negatív hatásait vizsgálják.
Pablo Manzano azt mondta: "Nem szabad elfelejtenünk, hogy a legeltetés a legtöbb ökoszisztémában kulcsfontosságú. A vadon élő növényevők eltűnése után – beleértve számos kihalt fajt is, amelyeket többé már nem lehet újjáéleszteni – ma a megfelelően irányított legeltetéses állattartás, valamint a helyes legelőgazdálkodás tölti be ezt a fontos szerepet, elősegítve a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák egészségének fenntartását."
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által ”Tények/Tévhitek - Állattenyésztés” címmel kialakított videó alkategóriában az alábbi, Pablo Manzano-val készült videóinterjúkat érhetik el:
- Pablo Manzano - Az állattenyésztés segít megőrizni a biológiai sokféleséget
- Pablo Manzano - Néhány nem ismert tény az állattenyésztés általi kibocsátásról
- Pablo Manzano - A leegyszerűsítő megoldások elkerülésének fontossága bolygónk védelmében
- Pablo Manzano – Komplexitások a döntéshozók számára, amikor az állattenyésztési intézkedésekről van szó
Manuel Maia, egy fiatal portugál tejtermelő pedig megosztotta a szekcióban a személyes történetét, ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a gazdaságában a környezeti hatások csökkentése és a körkörös mezőgazdasági gyakorlat megvalósítása érdekében tesz, beleértve a víz és a helyi sörgyártás során keletkező biomassza újrahasznosítását.
A harmadik, "Az állattenyésztés szerepe az egészséges étrendben és a táplálkozásban" című panelbeszélgetés keretében Alice Stanton, az ír Királyi Sebészkollégium professzora, Stefaan De Smet, a Genti Egyetem munkatársa és Camille Perrin, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) professzora tartottak előadást. A pódiumbeszélgetés résztvevői kiemelték a félretájékoztatás elkerülésének szükségességét és fontosságát, valamint azt, hogy fel kell ismerni a hús, a hal, a tojás és a tejtermékek étrendben betöltött jelentőségét, továbbá gondoskodni kell a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék és hüvelyesek fogyasztásának növeléséről. Szóba került a mai kihívásokkal teli élelmiszer-előállítási környezet kérdése is és a résztvevők egyetértettek abban, hogy napjainkban az egészségtelen, ultrafeldolgozott, magas só- és cukortartalmú élelmiszerek gyakran az olcsóbb, könnyebben elérhető opciót jelentik a fogyasztók számára.
Alice Stanton emlékeztetett: "Az állati eredetű élelmiszerek, mint például a hús, a hal, a tejtermékek és a tojás, tápanyagokban gazdag élelmiszerek. Magas biológiai értékű fehérjéket, esszenciális zsírsavakat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyeket az emberi szervezet számára leghatékonyabban, vagy néhány esetben csak és kizárólag az állati eredetű élelmiszerek kiegyensúlyozott fogyasztásával tudunk biztosítani. Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának drasztikus csökkenése Európában és világszerte valószínűleg jelentős táplálkozási hiányosságokat fog eredményezni – különösen a nők, a gyermekek, az idősek és az alacsony jövedelműek lesznek hátrányosan érintettek.”
A panelbeszélgetés résztvevői megvitatták az imitátum termékekkel kapcsolatos aggályokat is. "Ha a húst, a halat, a tejtermékeket és a tojást ultrafeldolgozott, növényi alapú hús- és tejtermék-pótlókkal – amelyek magas hozzáadott cukor- és sótartalommal rendelkeznek és különféle kozmetikai adalékanyagokat tartalmaznak – helyettesítjük az étrendben, akkor jelentős a kockázata annak, hogy a cukorbetegség, a szívinfarktus, a stroke és a rákos megbetegedések miatti halálesetek és a megbetegedések száma exponenciálisan növekedni fog" – zárta gondolatait Alice Stanton.
A ”Tények/Tévhitek - Állattenyésztés” címmel kialakított videó alkategóriában az alábbi, Alice Stanton -nal készült videóinterjúkat érhetik el:
- Alice Stanton - Mennyi vörös húst fogyasztunk?
- Alice Stanton - Rák, elhízás, szív- és érrendszeri betegségek. A vörös hús a probléma?
- Alice Stanton - Global Burden of Disease 2019: a tudósok által azonosított problémák és ellentmondások
- Alice Stanton - Az állati eredetű élelmiszerek elégtelen bevitelének kockázata a gyermekekre nézve
A negyedik és egyben utolsó, az "EU jövőbeli állattenyésztési politikájának" című szekcióban magas szintű vezetői panelbeszélgetés zajlott Roberto Berutti, Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos kabinetjének tagja, Pablo Bernardos Hernández, a spanyol Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezési Minisztérium munkatársa, Marco Contiero, a Greenpeace brüsszeli kampánycsoportjának tagja és Pekka Pesonen, a Copa Cogeca főtitkára részvételével. A záró szekcióban az EU jövőbeli állattenyésztési politikájának kulcskérdéseire fókuszáltak a résztvevők és megvitatták, hogy az egyes ágazati stratégiákat hogyan kellene kialakítani.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az állattenyésztésnek van jövője Európában és egyeztettek Catherine Geslain-Lanéelle által egy korábbi szekcióban felvetett "Stratégiai párbeszéd a mezőgazdaságról" témájáról. Pekka Pesonen utalt a bürokráciára, amellyel a gazdáknak a mindennapi munkájuk során szembe kell nézniük, jelezve, hogy ez egyértelmű jele annak, hogy a jelenlegi politikai apparátus nem alkalmas a jövő alakítására. Marco Contiero pedig kiemelte, hogy a gazdáknak méltányos díjazásban kell részesülniük az élelmiszerek fenntartható termelésért.
Az esemény kulcsfontosságú lehetőséget kínált a különböző szervezetek képviselői számára, hogy együtt dolgozzanak az állattenyésztés és az ágazat élelmiszer-rendszerünkben betöltött szerepe körüli jelenlegi polarizáció megszüntetése érdekében, ami egyre fontosabb cél.
Roberto Berutti, a mezőgazdaságért felelős biztos kabinetjének tagja a következőket mondta: "A Közös Agrárpolitika (KAP) továbbra is alapvető fontosságú szerepet tölt be az állattenyésztők támogatásában, annak érdekében, hogy gazdálkodásukat fenntarthatóbbá tudják tenni, miközben elismeri a vidéki térségekben való jelenlétük fontosságát és az élelmezés-biztonsághoz való hozzájárulásukat. A KAP az intézkedések széles tárházát kínálja fel a fokozott állatjólét támogatásától kezdve a rendkívül innovatív technológiákba történő beruházásokig. A KAP hatékony végrehajtására van szükség a tagállamokban, hogy a lehető legtöbbet tudjuk kihozni a rendelkezésre álló erőforrásokból."
Forrás: ELV – "The future of livestock in the EU and beyond”: Working together towards ending polarization around animal husbandry
NAK / Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön