Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló European Livestock Voice, azaz az ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport tagjai 2023. szeptember 28-án, Brüsszelben ”Az állattenyésztés jövője az EU-ban és azon túl” címmel vitanapot tartottak. A rendezvény célja az volt, hogy párbeszédet teremtsenek a tudósok, a politikusok, a civil szervezetek és a magánszektor képviselői között annak érdekében, hogy az élelmiszer-rendszereink jelenlegi kihívásaira hatékony, a gyakorlatban is könnyen alkalmazható megoldásokat találjanak, és hogy elősegítsék az állattenyésztés körüli jelenlegi polarizáció megszüntetését.
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló European Livestock Voice (ELV), azaz az ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport partneregyesületei összeültek, hogy nyílt eszmecserét folytassanak az állattenyésztés jövőjéről az EU-n belül és azon kívül. A meghívásos eseményre 2023. szeptember 28-án került sor Brüsszelben, a Concert Noble-ban. A rendezvény célja az volt, hogy párbeszédet teremtsen a tudósok, a politikusok, a civil szervezetek és a magánszektor szereplői között annak érdekében, hogy az élelmiszer-rendszereink jelenlegi kihívásaira hatékony, a gyakorlatban is könnyen alkalmazható megoldásokon keresztül találjanak megoldásokat, és hogy megszüntessék az állattenyésztés körüli jelenlegi polarizációt.Az esemény moderátora Rose O'Donovan, az AGRA FACTS szerkesztője volt, akinek nyitóbeszédét követően Thanawat Tiensin, az ENSz Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) Állattenyésztési és Egészségügyi Osztályának igazgatója tartott előadást a FAO-nak a fenntartható állattenyésztés előmozdításában világszerte betöltött szerepéről.A rendezvény négy panelbeszélgetésből állt, melynek ”Állatjólét az állattenyésztésben” című első részében Léonard Théron, a RumeXpert igazgatója és a Liège-i Egyetem munkatársa, Antonio Velarde, a spanyol Agrárélelmiszeripari Kutató és Technológiai Intézet (IRTA) és Inês Grenho Ajuda, az Eurogroup for Animals szervezet állatjóléti programjainak vezetői beszélgettek a témában.
"Az állatjóléti jogszabályokat több mint két évtizede nem vizsgálták felül, ezalatt számos tanulmány rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozások nem alkalmasak az állatok jólétének védelmére. A tudománynak kell a referenciapontunknak lennie. Ahhoz, hogy a teljesítési ütemterv által szabott határidők betarthatóak legyenek az érdekelt feleknek együtt kell működniük, nem pedig ellentétes irányban. Az EU-nak lehetősége van arra, hogy valóban vezető szerepet töltsön be az állatjólét terén. Ha ezt elmulasztjuk, az mindenki számára kudarcot fog jelenteni." – mondta Inês Grenho Ajuda.
A panelbeszélgetés résztvevői megvitatták, hogy a modern technológiák hogyan járulhatnak hozzá az állatjólét javításához, kitértek például az állatok folyamatos monitoringozására szolgáló érzékelőkre, amelyek lehetővé teszik a jobb állatjólétet szolgáló új jellemzők, sajátságok meghatározását a különböző állattenyésztési programok és stratégiák kialakítása során. Kiemelték továbbá az új tenyésztési technikák jelentőségét az állatjólét javítása kapcsán, valamint, hogy minden állattenyésztésben tevékenykedő alkalmazottat folyamatosan képezni szükséges, meg kell ismertetni velük az állatjólétet szolgáló legjobb gyakorlatokat. Egyetértettek továbbá abban, hogy a rendeletek szabályozásait sürgősen egyértelműsíteni szükséges annak érdekében, hogy a fiatal gazdálkodók tudják, hogy hol kell változtatniuk gazdaságaikban.
Az állatjólét témakörét érdekes eszmecsere követte az "Állattenyésztés és környezet" című panelbeszélgetésben, melynek során megvitatták az állattenyésztés különböző pozitív és negatív hatásait. Manual Maia, egy fiatal tejtermelő, Pablo Manzano, a Baszk Éghajlatváltozási Központ munkatársa és Catherine Geslain-Lanéelle az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának (DG AGRI) vezetője, valamint Célia Nyssens, Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) munkatársa vett részt a panelbeszélgetésen. A panelbeszélgetés résztvevői megvitatták a vegyes gazdálkodási rendszerekhez való visszatérés és a kizárólag állattenyésztéssel vagy kizárólag növénytermesztéssel foglalkozó, koncentrált gazdálkodási módoktól való elmozdulás kérdéseit. Pablo Manzano utalt az állattartás környezeti hatásaival és az ágazathoz kötődő ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos többéves kutatásaira és felhívta a figyelmet arra a tendenciára, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó kutatások csak az ágazat negatív hatásait vizsgálják.
Pablo Manzano azt mondta: "Nem szabad elfelejtenünk, hogy a legeltetés a legtöbb ökoszisztémában kulcsfontosságú. A vadon élő növényevők eltűnése után – beleértve számos kihalt fajt is, amelyeket többé már nem lehet újjáéleszteni – ma a megfelelően irányított legeltetéses állattartás, valamint a helyes legelőgazdálkodás tölti be ezt a fontos szerepet, elősegítve a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák egészségének fenntartását."
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által ”Tények/Tévhitek - Állattenyésztés” címmel kialakított videó alkategóriában az alábbi, Pablo Manzano-val készült videóinterjúkat érhetik el:
- Pablo Manzano - Az állattenyésztés segít megőrizni a biológiai sokféleséget
- Pablo Manzano - Néhány nem ismert tény az állattenyésztés általi kibocsátásról
- Pablo Manzano - A leegyszerűsítő megoldások elkerülésének fontossága bolygónk védelmében
- Pablo Manzano – Komplexitások a döntéshozók számára, amikor az állattenyésztési intézkedésekről van szó
Manuel Maia, egy fiatal portugál tejtermelő pedig megosztotta a szekcióban a személyes történetét, ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a gazdaságában a környezeti hatások csökkentése és a körkörös mezőgazdasági gyakorlat megvalósítása érdekében tesz, beleértve a víz és a helyi sörgyártás során keletkező biomassza újrahasznosítását.