Mezőgazdasági termelés

Az öntözési célú vízhasználat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló rendeletben foglalt feltételekkel, azaz az alábbiak figyelembevételével engedélyezhető:

Természet-, környezet- valamint vízvédelem:

  • ha azt jogszabály nem tiltja, vagy az a védett természeti területen és a Natura 2000 területen a védelemre kijelölés céljával nem ellentétes;
  • ha nem sérülnek a vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések és a vizek védelméről szóló jogszabályokban meghatározott követelmények;

Ivóvízbázis-védelem

  • a térség közüzemi ivóvízellátására igénybe vett vízadó rétegeket csak más vízadó réteg hiányában szabad igénybe venni és csak olyan mértékig, hogy annak ne legyen kedvezőtlen hatása az ivóvízellátásra, tehát
  • ivóvízbázis környezetében csak olyan öntözés engedélyezhető, ami nem eredményezi az ivóvízbázis biztonságának csökkenését sem mennyiségi, sem minőségi szempontból!

Vízmérés

  • Az engedélyesnek az öntözésre igénybevett vízmennyiség mérését 2014. január 1-jétől összegző vízmérővel kell biztosítania – kivétel a mikroöntözéstől történő eltérő öntözés, ahol 2013. április 15-től!

Felszíni vizek

  • ha felszíni víz igénybevétele esetén hidrológiai vizsgálat megállapította, hogy megfelelő minőségű szabad vagy szabaddá tehető vízkészlet áll rendelkezésre;
  • ha az öntözendő terület vízrendezése a szükséges mértékben megtörtént vagy az öntözés bevezetésével egyidejűleg megtörténik;
  • ha legalább ötéves időszakra igazolható öntözővíz-kereslet esetén – kivételt képez az egyszerűsített öntözési vízhasználat!

Egyszerűsített öntözési vízhasználat

  • egyszerűsített öntözési vízhasználat esetében a naponta kivett vízmennyiséget öntözési gépüzem naplóban kell rögzíteni.

Felszín alatti vizek (NAK útmutató itt érhető el.)

  • felszín alatti víz öntözési célú igénybevétele csak felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában engedélyezhető;
  • hiánynak minősül, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéssel összehasonlítva;
  • a hiány meglétét a vízügyi hatóság a vízügyi igazgatóság véleményének kikérését követően állapítja meg.

Talajvizek

  • Felszíni víz hiánya esetén az öntözési vízigényt lehetőség szerint talajvízből kell kielégíteni.

Rétegvizek – mikroöntözés és a mikroöntözés alóli kivétel

  • rétegvízből történő öntözésre szolgáló termelőkútra csak mikroöntözésre adható vízjogi létesítési vagy fennmaradási engedély;
  • rétegvízből történő, mikroöntözéstől eltérő öntözést:
    • az folytathat, aki 2010. május 14. napja előtt indult eljárásban kiadott, 2012. december 21. napján hatályos, mikroöntözéstől eltérő vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik;
    • december 21. napján hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiség nem növelhető!
    • az engedélyesnek a kitermelt vízmennyiség mérését 2013. április 15-től összegző vízmérővel kell biztosítania.

Karsztvíz

  • Karsztvíz csak mikroöntözés céljából vehető igénybe.

Monitoring -feltételek

  • Ha a vízkivételnek a felszín alatti vízviszonyokban várhatóan mérhető hatása jelentkezik az öntözött területen kívül a monitoringról gondoskodni kell!

Tározás, puffer

  • az öntözővíz átmeneti tározót úgy kell megtervezni és üzemeltetni, hogy az öntözés és a felszíni vízbeszerzés kapacitásbeli különbségét kiegyenlítse, valamint ár- és belvíz tározására is alkalmas legyen;
  • az öntözési célon kívül vízpótlás az öntözővíz átmeneti tározóba nem engedélyezhető.

Vízügyi hatósági kritériumok

  • január 1. napjától kezdődően háromévente a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyt módosíthatja:
    • ha üzemeltetési engedélyben előírt, vagy önkéntes módon, az öntözött területen kívül az engedélyes által létesített, digitális vízállás-regisztrálóval felszerelt, monitoring kút három éven keresztül mért vízszint idősorának lineáris trendje csökkenő tendenciát mutat - az öntözési idényben legalább napi, öntözési idényen kívül legalább heti gyakorisággal. (Ezeket az adatokat tárgyi év január 31-ig kell megküldeni a vízügyi hatóságnak, majd a vízügyi igazgatóság elvégzi az értékelést és a szakvéleményt minden harmadik évet követő év március 1. napjáig a vízügyi hatóság részére megküldi.)
    • ha nem állnak rendelkezésre ez előző bekezdésben lévő adatok, de az öntözési célú vízkivétel utánpótlódási területére eső, ahhoz legközelebb elhelyezkedő és a vízkivételhez tartozó, víztest mennyiségi monitoring hálózatának részét képező három kút mindegyikében a mért vízszint idősor lineáris trendje csökkenő tendenciát mutat;
    • ezekben az esetekben az engedélymódosítás során hatóság csökkenti a kitermelhető vízmennyiséget, azaz a lekötött vízmennyiség a ténylegesen kitermelt éves átlagos vízmennyiség átlagának 75%-ában kerül megállapításra!
  • december 22. napját követően figyelembe kell venni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltakat (VGT) Amennyiben a tervben a lehatárolt, felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémát a mikroöntözéstől eltérő öntözési célú vízkivétel miatt éri károsodás, úgy az engedélymódosítás esetében a lekötött vízmennyiség a ténylegesen kitermelt éves átlagos vízmennyiség átlagának 75%-ában kerül megállapításra!

Szennyvízöntözés

  • szennyvízöntözést végezni a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírt feltételek szerint és csak előtisztított szennyvízzel szabad. A tisztítás mértékét a talajadottságok, a vízvédelmi, illetve az egészségügyi követelmények, és a felhasználás technológiája alapján kell meghatározni;
  • az öntözött területen a szennyvíz szétosztására szolgáló hálózatot és az öntözött területet úgy kell megtervezni, illetve üzemeltetni, hogy az öntözőtelepen pangó szennyvíz ne keletkezzék;
  • meg kell akadályozni, hogy az öntözőtelepről tisztított szennyvíz a szomszédos területre, védett természeti területre, Natura 2000 területre, a talajvízbe vagy befogadóba jusson.

Az információk tájékoztató jellegűek a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

Vonatkozó jogszabályok:

NAK/Tasnádi G.

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése