Az Európai Parlament COMAGRI bizottsága tegnap nagy többséggel támogatta a mezőgazdasági üzemekben történő állatjólétről szóló - végrehajtási jelentéssel kapcsolatos - álláspontját. A Copa-Cogeca üdvözli a francia előterjesztő, Jéremy Decerle () által végzett alapos előkészítő munkát, amelynek eredményeként egy ambiciózus, kiegyensúlyozott álláspont született, amely az uniós mezőgazdasági termelőknek a kiemelkedő állatjóléti körülmények fenntartása, illetve fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseit támogató eszközökre és megoldásokra összpontosít.
A mai zárószavazásra reagálva Ramon Armengol, a Cogeca elnöke a következőket jelentette ki: "Az európai mezőgazdasági termelők már most is a legfejlettebb állatjóléti normákkal rendelkeznek, és örömmel látjuk, hogy a Parlament COMAGRI jelentése elismeri ezt a tényt. Az európai gazdák és agrárszövetkezetek egyetértenek abban, hogy tovább kell lépni, és figyelembe vesszük a társadalmi hangokat. E cél eléréséhez a különböző vélemények, a rendelkezésre álló eszközök, a tudomány és a kereskedelempolitika egyértelmű összehangolására van szükség. Mi ezt a megközelítést támogatjuk, és reméljük, hogy az Európai Parlament a ma megszavazott javaslatokat a decemberi plenáris szavazáson figyelembe veszi."
A Copa-Cogeca szintén támogatja a ma megszavazott kompromisszumos módosítások többségét, követelve az állatjóléttel kapcsolatos döntések tudományos alapon történő meghozatalát, valamint az új szabályozási kezdeményezések elindítása előtt hatásvizsgálatok elkészítését. Minden új rendelkezés esetében elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyék a gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat, átmeneti időszakot biztosítsanak, és megfelelő kereskedelmi intézkedéseket irányozzanak elő. Amint arra a képviselők is emlékeztettek, a gazdákat támogatni kell az átmenet során, és megengedhetetlen, hogy az agrár-élelmiszeripari láncban egyedül ők viseljék a változások költségeit.
A Copa-Cogeca és társszervezetei korábbi, közös állásfoglalása az, hogy Európában minden haszonállatot olyan tartási körülmények között kell tartani, amelyek megfelelnek a fajspecifikus követelményeknek és az alkalmazott termelési rendszereknek, valamint a regionális éghajlati és földrajzi adottságoknak, ahol a gazdaságok találhatók.
A jelentésben szereplő állatjóléti jelölési megfontolásokat tekintetében, a Copa-Cogeca úgy foglal állást, hogy egy ilyen rendszer mögött komoly edukációs eszköznek is kellene lennie, mivel a fogyasztók állatjóléttel kapcsolatos ismeretei legtöbbször inkább a személyes, érzelmekkel átitatott elvárásaikon alapulnak, nem pedig a gazdálkodási realitások alapján. Az európai termelők jelenleg is a világon legszigorúbb állattenyésztési normák szerint gazdálkodnak. Amennyiben bármilyen, de mindenképpen önkéntesjelölési rendszer megvalósul, annak ezt megfelelően értékelnie kell. Ugyanígy hangsúlyozni szükséges ezt a tényt a nemzetközi kereskedelemben is.
A Copa és a Cogeca üdvözli a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokban az állatjóléti előírásokra vonatkozó kölcsönösségre vonatkozó felhívásokat is. Ezeket biztosítani és ösztönözni kell a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodások megkötése és felülvizsgálata során. Az állati eredetű termékeket csak akkor kellene beengednünk az EU-ba, ha megbizonyosodhatunk arról, hogy az azok előállításához kapcsolódó állatokat az uniós állatjóléti jogszabályokban előírtakkal egyenértékű módon tartották és vágták le.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről szintén csak üdvözölni lehet az EP COMAGRI mostani döntését. Célunk és törekvésünk, hogy a hazai állattartók a gazdasági realitások biztos talaján, fenntartható módon tudják haszonállataikat megfelelő állatjóléti sztenderdek között tartani. A hazai állatartóknak jelenleg több termékpályán is az uniós előírásoknál is szigorúbb állatjóléti feltételeket kell biztosítaniuk állataiknak (melyek megvalósulását állami támogatásokkal is segítjük), elvárható tehát, hogy ezt a hazai fogyasztók is elismerjék, illetve, hogy a közös piacon ne kelljen olyan piaci szereplőkkel versenyezniük, akik ezen a területen alacsonyabb feltételeket teljesítenek.
A NAK saját és tagjai magasabb állatjólét mellett történt elköteleződését az Állatvédelmi Kódex közelmúltban, alapító tagként történő aláírásával is demonstrálni kívánta és proaktív szerepet kíván betölteni a hazai haszonállatok jólétének elősegítése, valamint a hazai állattartók megbecsülésének elismertetésében.
(Endrődi György, Dúl Udó / NAK)