Koronavírus

Az Élelmiszer-biztonsági Világbizottság (Committee on World Food Security, CFS) 2020. október 13-15. között online eseményt szervezett annak érdekében, hogy a megvitassák a globális élelmiszer-biztonság és táplálkozás fenntarthatósági aktualitásait.

A háromnapos megbeszélés rámutatott, hogy annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány komoly károkat okozott a sérülékeny élelmiszerellátó-rendszerben, az ENSZ által megfogalmazott fenntáthatósági célok elérésének és az élelmiszerellátó-rendszer jövőállósági átalakításának munkáját folytatni kell.

Napjainkban több mint 2 milliárd ember nem jut hozzá rendszeres, tápláló, biztonságos és elégséges élelmiszerhez. Ha a jelenlegi folyamatok tovább folytatódnak 2030-ra az éhező emberek száma elérheti a 840 milliót. A COVID-19 járvány hatására milliók vesztették el megélhetésüket, a rendelkezésükre álló jövedelem csökkenésének köszönhetően az általuk elfogyasztott élelmiszerek minősége és mennyisége csökkent ezzel elemelve az alultáplált fogyasztók és 132 millióval növelve az éhezők számát 2020-ban. A helyzet fontosságát hangsúlyozza, hogy idén a Nobel-békedíjat a „World Food Program”, a világ legnagyobb humanitárius szervezete kapta, amely az éhezés visszaszorítását és az élelmiszer-biztonság fokozását tűzte ki céljaiul. A CFS magas szintű szakértői paneljének (HLPE) idén megjelent 15. jelentése többek között kiemeli az élelmiszerhez való jogok megerősítésének szükségességét, az élelmiszer-ellátó rendszerek átfogó átalakításához biztosítandó állami szerep és kapacitás fontosságát, az élelmiszer-rendszerek 2030-as menetrendhez igazítását, a koronavírus hatására azonosítható gyenge pontok kezelését, illetve a jövőbeni krízishelyzetek azonosítást előrejelző kezdeményezések ösztönzésének fontosságát.

A koronavírus az élelmiszerellátó-rendszer számos dimenziójára hatást gyakorol. A CFS HLPE vonatkozó tanulmánya alapján számos hatást okozott a COVID-19 járvány:
-    kezdeti hatás (1-2 hónap) – a helyi és a globális ellátórendszerek lezárása és a késlekedések miatt kialakult élelmiszer-veszteségek, a munkahelyek elvesztése és a megélhetés veszélybe kerülése, az iskolabezárások gyermekek millióinak mindennapi élelmiszer fogyasztása került veszélybe;
-    középtávú hatás (2-5 hónap) – pl. mezőgazdasági munkaerőhiány veszélyezteti a termelést és az árakat, az élelmiszeripari dolgozók megbetegedése veszélyezteti a termelést, a globális recesszió milliókat taszít szegénységbe;
-    hosszú távú hatás (6-24 hónap) – a pl. a fogyasztók életszínvonalának és élelmiszerekhez való hozzáférésének csökkenése miatt kialakuló éhezés fokozódása, az élelmiszer-ellátó rendszer stabilitásának megingása, a szegényes étrendre való átállás.

A tanácskozás egyik fő megállapítása, hogy a kialakult helyzet kezelésére több oldalról megközelítve, több szereplő közös együttműködésére (döntéshozók, kutatók, élelmiszer-ellátó rendszer szereplők, stb.) van szükség. Mivel az élelmiszerellátó-rendszer az idő előrehaladtával egyre komolyabb és nehezebben helyrehozható károkat szenved el a cselekvés sürgető.

Dr. Szűcs Viktória/NAK