A VPAKG horizontális ültetvénycsoportban vállalható előírás a levélanalízis elvégzése, s annak figyelembe vétele a szeptember 30-ig elkészítendő tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésekor. Fontos azonban, hogy a levélmintákat ne a kötelezően előírt végső dátumra, azaz augusztus 31-re gyűjtsük be, hiszen a nem megfelelő időben szedett növényminták beltartalmi értékei nem megfelelő, sőt félrevezető eredményeket produkálhatnak.
A mintavétel idejének megválasztása pontosan a növény fejlődési fázisához kötődjön, mert az egyes jól behatárolható fázisokban jelentősen változik a levelek tápelem tartalma. Az élettani folyamatok sajátosságai, valamint a környezeti tényezők sajnos sokkal nagyobb eltéréseket okozhatnak, mint azonos feltételek mellet a tápanyagellátás különbségei.
Gyümölcsfélék levélminta vételének ideje és kedvező makroelem tartalom a tápanyagszükséglet számításához és a tápelemek határértékei; sz.a.% (SZŰCS, 2004)
|
Gyümölcsfaj |
N |
P |
K |
Ca |
Mg |
Mintavétel időszaka |
|
alma |
2,3 |
0,16 |
1,3 |
1,5 |
0,33 |
VII. 15-VIII. 15 |
|
körte, birs, naspolya |
2,2 |
0,23 |
1,4 |
1,4 |
0,40 |
VII. 15-VIII. 15 |
|
szilva |
2,7 |
0,20 |
2,5 |
2,4 |
0,60 |
VII. 15-VIII. 15 |
|
cseresznye, meggy |
2,7 |
0,20 |
1,7 |
2,3 |
0,65 |
VII. 1-15, szüret után |
|
őszibarack, nektarin, eperfa |
3,1 |
0,22 |
2,5 |
2,1 |
0,50 |
VIII. eleje |
|
kajszi |
2,3 |
0,20 |
2,7 |
1,8 |
0,50 |
VII. 15-30 |
|
dió |
2,8 |
0,21 |
2,1 |
2,0 |
0,65 |
VIII. 15-30 |
|
málna, szeder |
2,9 |
0,25 |
1,3 |
1,1 |
0,35 |
VIII. eleje, 5-12. levél |
|
piros ribiszke |
2,6 |
0,25 |
2,3 |
2,0 |
0,35 |
VII. 1-30 |
|
fekete ribiszke |
2,8 |
0,27 |
1,6 |
2,0 |
0,32 |
VII. 1-30 |
|
szőlő |
2,7 |
1,25 |
1,3 |
2,5 |
0,25 |
Teljes virágzásban (termőhajtásról) |
Hogyan kell a mintát begyűjteni?
A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a talajmintavételi egységet (5 hektár), amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fő fajt, fajtát kell mintázni. Egy leadott minta minimum 0,1 kg növényi szervet (levél, levélnyél) kell, hogy tartalmazzon.
Egy mintát 50-100 db növény vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább 2 db levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. Szőlő esetén a leveleket (levéllemezt) az első fürt szárcsomójáról mintázzuk meg.
Nem szabad mintát gyűjteni:
- növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig;
- lombtrágyázás után legalább 2 hétig;
- sáros, szennyezett növényekről.
A mintába csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni. A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem szabad mintát venni.
A pályázatban vállaltakon túl miért érdemes ültetvényben a megfelelő időben levél és talajmintát gyűjteni?
A tudatos tápanyag-gazdálkodás, a technológia változásai, a felhasznált műtrágyák minőségének javulása révén és a megosztott, hatékonyabb tápanyag ellátással az egységnyi terméshez kevesebb tápanyagot kell felhasználni.
A talaj- és a rendszeres levél/növényvizsgálatok költségei többszörösen megtérülhetnek, hiszen a vizsgálati eredmények alapján végzett tápanyag-visszapótlás javítja termesztett növényeink mennyiségi és minőségi mutatóit, a termés biztonságát, egészségesebb állományt biztosít, valamint racionalizálja a műtrágya-felhasználást.
Azonban ne csak az abszolút értékeket vegyük figyelembe, hanem a tápelem arányokat is, hiszen sok esetben a kedvezőtlen elemarányok okozzák a bajt (foszfor-cink, kálium-kalcium antagonizmus).
Érdemes tehát a növényeinkről is évente „vérképet” kapni a laboratóriumi eredmények alapján!
NAK / Sztahura Erzsébet
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön