Fontos, hogy kellően átgondoltan alkalmazzuk az inputanyagokat a talaj- és növénytáplálás folyamatában, hiszen az a gazdálkodó kiadásait is csökkenti a környezet kímélete mellett. Elengedhetetlen a talaj tápanyagszolgáltató képességének, termékenységének fenntartása, hiszen a talaj egy feltételesen megújuló erőforrás, amely képes a növényeket vízzel, levegővel és tápelemekkel ellátni.
A talaj tápanyagszolgáltató képessége azonban nem kimeríthetetlen erőforrás. Ha a növényi termékekben felhalmozott tápanyagokat elvisszük a tábláról, és nem pótoljuk őket, egy idő után csökken a termékenység, amit talajzsaroló gazdálkodásnak nevezünk. Ezért szükséges a tápanyagok visszapótlása, mely lehet szerves eredetű, vagy műtrágya. Ezek nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást, hiszen önmagában a keletkező szervestrágya mennyisége ma már nem lenne elegendő a tápanyagok visszapótlására, a műtrágyák pedig nem tartalmaznak olyan, a szervestrágyákban jelenlevő összetevőket, amelyek a tápanyagszolgáltatás mellett a talajéletet is serkentik és a talajszerkezetet javítják.
A tápanyagok visszapótlását úgy kell végrehajtani, hogy mindig csak annyi trágyát juttassunk ki, amire a növényeknek valóban szüksége van, figyelembe véve a talaj tápanyagszolgáltató képességét is.
Amennyiben a növényi tápanyagfelvétel és a talaj tápanyagszolgáltató képessége egyensúlyban van, a növény megfelelően tud fejlődni.
Legújabb kisfilmünkben fenti ismereteket, gyakorlati alkalmazásukat mutatjuk be. A kisfilm ezen felül ismerteti a Nitrátrendelet hatóanyag kijuttatásának növelésére irányuló kísérletek helyzetét, melyek elvégzését a NAK is kezdeményezte, támogatja.
NAK / Sztahura Erzsébet