Környezetgazdálkodás

Egy korábbi cikkünkben ismertettük a – talajvizsgálatok mellett – növényvizsgálatok elvégeztetésének indokoltságát is nemcsak az állókultúrákban, hanem a szántóföldi növénytermesztésben is. A növényelemzés-adatok a növény tápláltsági állapotáról informálnak és nem közvetlenül műtrágyaadagot határoznak meg. A növény ásványi tápelemtartalmát azonban számos belső és külső eredetű tényező befolyásolja, melyek ismerete nélkül a következtetések levonása, a vizsgálati eredmények gyakorlati felhasználása nehézségekbe ütközhet. Mire is figyeljünk?

A mintavételt a megadott fenológiai fázisban végezzük, mert ez a hiba téves következtetéseket eredményez. Természetesen a faj és fajta eltérő igényekkel jelentkezik.

A laboratóriumban kimért abszolút értékek mellett ügyelni kell a megfelelő tápelemarányokra is. Kiegyensúlyozott optimális tápláltságról akkor beszélhetünk, ha minden tápelemből optimális mennyiség van a növényben. Így pl. előfordulhat, hogy a talajvizsgálatok szerint a tábla Mg-ellátottsága kielégítő, azonban Mg-hiány léphet fel a talaj magas könnyen felvehető K-tartalma miatt, melyet a növény táguló K/Mg aránya jól jelez.

Ugyancsak befolyásoló tényező a növényi tápelem felvételében az időjárás. A tápanyagfelvétel előfeltétele a nedvesség, mert alapvetően oldott állapotban veszik fel a növények a tápelemeket. A tápelemhiány tünetek elsősorban száraz években jelentkeznek. A vízadagolással a tápanyagfelvétel nő, a tápanyagtartalom azonban csak akkor, ha a növekedés elmarad a felvétel ütemétől. Az egyes elemek viselkedése eltérő. A N tartalom kisebb szárazság idején nőhet a növényben, de ez ezért van, mert, erősebben gátolt a növekedés mint a felvétel, azonban hosszan tartó szárazság a N-tartalom növénybeni csökkenéséhez vezethet, mert ilyenkor pl. a trágya-N nem jut be a gyökérzónába. A Foszfor (P) felvétele egyértelműen rosszabb szárazság idején, oldhatósági viszonyok megváltoznak a talajban és a kötöttebb P-formák nem mozognak. A Kálium (K) átmenetet képez az előbb említett két elem között, bár közelebb áll a P-hoz. A nagyon nedves viszonyok azonban oly mértékben növelhetik a K felvételét, hogy Mg hiány is felléphet, amennyiben a K-készlet nagy a talajban. A N-hez hasonlóan viszonylag mozgékony tápelem a Ca, Mg, Na is. Legtöbb mikroelem felvétele a PK-hoz hasonlóan száraz években gátolt.

Mindezeken túl a hőmérséklet emelkedése bizonyos határig növeli a tápanyagfelvétel sebességét, lévén szó energetikai folyamatról, ez azonban fajspecifikus. Különösen gátolt pl. a P felvétele hűvös, száraz tavaszon, de hasonlóan csökkenhet a NK felvétel is.

A növény tápelemtartalmát befolyásolja maga az elvégzett agrotechnika is. Amennyiben pl. a talaj tömődöttsége akadályozza bizonyos tápelemek felvételét és ezért kicsi a tápelemtartalom a levélben, nem feltétlenül trágyázásra van szükség, sőt az hatástalan lehet. Ilyen esetben ugyanis a O2 hiányát, illetve a gátolt gyökérnövekedést kiváltó okokat kell megszüntetni.

Mindazon behatások (talajművelés, trágyázás, vetésforgó, metszés, növényvédőszerek stb.) hatással lehetnek a növény ásványi tápelemtartalmára, melyek befolyásolják a tápanyagkínálatot a talajból, valamint a tápanyagok érvényesülését a növényben. A vetésváltás szerepe abban jelentkezhet, hogy ha pl. a talaj Zn ellátottsága alacsony és Zn igényes növényt (kukorica, szója, bab pl.) termesztünk, gyakrabban fordulhat elő Zn hiánya olyan elővetemény után, amely sok Zn-et von el a talajból.

A növényelemzés, amint arra korábban már utaltunk, nem helyettesíti az agrokémiai egyéb módszereket mint pl. a talajvizsgálatot, hanem azokat kiegészíti, ill. mint önálló módszer feltételezi a talajtulajdonságok ismeretét és figyelembevételét. A korai stádiumban elvégzett növényelemzés információt szolgáltat a fejtrágyaigény, ill. a permetezőtrágyázás szükségességének elbírálásához. A talaj tápanyagkészletére is útmutatást adhat azonban a növényanalízis, a jövő évi hatóanyagszükséglet megállapításához. Így pl. hazánkban a szőlőkultúrában, gyümölcsösökben már hosszú évek óta kiterjedten alkalmazzák (EIFERT, BÁLÓ és mások) a virágzáskori, valamint a második, érés idején végzett levélanalíziseket. A tápanyagokkal jól ellátott talajokon ugyanis a levelek tápelemtartalma (különösen a P- és K-tartalom) magas marad az érésig, míg a gyengén ellátott talajon erősen visszaesik. A műtrágyaszükséglet megállapítása az állókultúrákban alapvetően a növényelemzés eredményeire támaszkodik, míg az időszakos talajvizsgálatok csak kiegészítő jelleggel bírnak.

A talaj- és növényvizsgálat eredményei általában összhangban vannak egymással, alátámasztják egymást. Ha extrém esetben ez az összhang nem áll fenn, akkor általában megismétlik a növényvizsgálatot szántóföldi növényeknél és a továbbiakban a növényelemzés eredményét tekintik mérvadónak kiindulva abból, hogy:

- a termésképzésre csak azok az elemek hatnak, amelyeket a növény felvett;

- a növényanalízis adatai az egész gyökérjárta talajréteget jellemzik;

- a növény állapota, tápláltsága a növekedésre ható tényezők összességét tükrözi

Forrás: ÁLLÓKULTÚRÁK ÉS SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK MINTAVÉTELI MÓDSZERE (Elek/Kádár)

 

Korábbi cikkünk az alábbi linken érhető el:

http://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kornyezetgazdalkodas/101957-hasznos-a-laborvizsgalat-a-novenyek-diagnozisahoz

 

Sorozatunk következő részében az egyes makroelemek hiánytüneteit tekintjük át !

 

(NAK/Sztahura)

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése