Az időjárásunk továbbra is hűvös, elszórtan csapadékot is kaptunk. Mindez továbbra is kedvez a virágfertőző monília terjedésének és a tafrinának is. Lásd negyedik és az ötödik felhívást.
Két kollégám figyeli a poloskaszagú szilvadarázs rajzását is. Pályi Béla a keleti határnál 197 egyedet fogott az elmúlt héten a ragacsos fehérlapon. A fotót is tőle kaptam. Ahol a kb.1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések borították a fák alját, ott ez a rovar garázdálkodott. (A szilvamoly később jelentkezik, még csak most kezdődött a rajzásuk, lásd a táblázatot. Ez a magot nem rágja meg, csupán a gyümölcshúsból táplálkozik.) A poloskaszagú darázs egynemzedékes kártevő, a talaj felső rétegében telel, báb alakban. A szilva virágzása előtt bújik elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakja a tojásait. Amennyiben kb. 2 mm-es, barnuló foltokat látnak a csészeleveleken, sziromhullás után minél gyorsabban egy felszívódó készítménnyel kell védekezni a kikelő lárvák ellen. Az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG és a névváltozatai azok a felszívódó rovarölők, amik engedélyezettek ellene. Méhkímélő készítmények „méhekre nem jelöléskötelesek”. Kisebb fáknál, állítólag védekezni is lehet a ragacsos fehér lapokkal, már a virágzás előtt ki kell akasztani ezeket a fa mindegyik oldalára, minél többet. Érdemes körülnézni az alábbi oldalon: http://www.csalomoncsapdak.hu/5kartevoklatinnevszerint/pdffajonkentik/hoplocampaflavaesminutaszilvadarazsak.pdf
A poloskaszagú körtedarázs egyes években akár 100%-os kárt is okozhat. A tünetek megegyeznek a szilvánál leírtakkal. A fiatal lehullott körték belsejét sötét üreg tölti ki. A fotó az egyetemi tankönyvünkből, a Bognár Sándor és Huzián László professzorok közös Növényvédelmi állattanából származik. Még mindig az egyik legjobb magyar szakkönyv. A Mospilant a sziromhullás végén érdemes kipermetezni. Az almának is van saját poloskaszagú darazsa, igaz, hogy ennek a fajtestvéreihez képest kisebb a jelentősége.
A levéltetvek is megérkeztek újabban már a cseresznyére, ribizlire és a dísznövényekre is. Egy több éves, de tavaly kb. mellmagasságban visszavágott utcai bodzabokrot néztem meg vasárnap. A vízhajtásokkal teli növény minden vesszőjén óriási kolóniákat fotózhattam. Később elhagyják a bodzát és pl. a zelleren is megjelenhetnek.
Az erősen metszett, túl sok nitrogénnel megtrágyázott gyümölcsfáink vízhajtásai is kedvező életfeltételeket biztosítanak a levéltetveknek. A helyesen elvégzett agrotechnikával kezdődik a levéltetvek elleni védekezés. A 8. felhívásban, az almánál felsorolt tetű elleni rovarölők többsége más növényeknél is engedélyezettek. Kisebb fertőzésnél a kézi letisztítás, a vizes slagozás vagy pl. a Biosol Káliszapan, a Vektafid A is beválhat.
Évek óta egyre kevesebb növényvédő szerrel, egyre mostohább körülmények között kell egészséges terményt előállítanunk. Már sokszor leírtam, hogy a jó táperőben lévő növény – egy bizonyos szintig - ki tudja védeni a károsítók támadását. Ezért hangsúlyozom most is a talajvizsgálat alapján elvégzett trágyázás jelentőségét.
Nagy általánosságban elmondható, hogy az ágyásainkba a három, a növényeknek nagy mennyiségben biztosítandó tápelem közül (ún. makroelemek) a foszfor (P) 80-90 %-át kiadhatjuk ősszel, a többit ültetéskor. A kálium (K) 40-50 %-át ősszel, 20-25 %-át ültetéskor, a többit a szép termés érdekében az év folyamán szórjuk ki. A nitrogént (N) ősszel csak nagyon csínjával adagoljuk, mert kimosódik a talajból. Tavasszal még az indításkor is csak egy keveset juttassunk ki, a többit folyamatosan, szükség szerint fejtrágyaként adjuk a növényünknek.
A kimosódás, a talajsavanyodás elkerülése miatt, a legjobb lenne mindezeket szerves trágyaként kijuttatni!
(Zsigó György, NMNK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön