Korábban cikksorozatban adtunk kis körképet az ammóniával kapcsolatos kibocsátásokról. Tettük ezt azért, mert az Európai Unió szintjén – de világszerte is – fontos szempont az, hogy a mezőgazdaságban használatos inputanyagok (műtrágyák, trágyák, takarmányok stb.) ténylegesen a gazdálkodás során hasznosuljanak, hiszen ez a gazdaságos termelés alapfeltétele is. Mindehhez a megfelelő alapanyagokon túl fontos a megfelelő technológiák alkalmazása. A jó gyakorlatok tehát optimálisak a gazdálkodó számára is, mindamellett, hogy a környezeti terhelést csökkentik.
A fentiekhez kapcsolódó kisparcellás kísérletet végzett az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete. Kísérleteikben azt vizsgálták, hogy vajon a karbamid műtrágya hatóanyagcsökkenése – ammónia formájában elillan a levegőbe – miképpen is mérsékelhető.
Megállapították, hogy az ammónia emisszió alakulására mind az inhibitor alkalmazása, mind az agrotechnika jelentős hatást gyakorolt, persze a környezeti viszonyok mellett.
Az inhibitorral nem kezelt parcellákon a talaj felszínére kijuttatott karbamidos kezelésben a 6 hét alatt távozott összes ammónia mennyisége elérte a teljes kijuttatott nitrogén mennyiség 17 %-át, ami jelentős mértékű kibocsátást jelent és nagymértékben rontja a tápanyag hasznosulást.
Az inhibitor alkalmazása jelentősen csökkentette az ammónia veszteséget. Az összes kezelést összehasonlítva a csökkentés mértéke elérte a 45 %-ot.
A kijuttatott karbamid bedolgozásának hatása még erőteljesebb volt az emisszió csökkentésre. Minden kezelést összehasonlítva megállapítható, hogy a kísérleti helyszínen, Nagyhörcsökön a csökkentés mértéke 86 %-os.
További részletek az alábbi linken érhetők el:
(NAK/Sztahura)
