Feltételesség

Az elmúlt években uniós szinten is fokozott figyelem irányult Földünk talajának védelmére, ahogy erről már több korábbi cikkünkben is hírt adtunk.

Uniós stratégiai szinten is megfogalmazódik, hogy a „talaj valószínűleg a természet leginkább alulértékelt eleme, hiszen sokan csak „koszként” és korlátlan természeti erőforrásként tekintenek rá, és egyáltalán nincsenek tudatában, hogy a talaj milyen kulcsfontosságú szerepet tölt be a mindennapi életünkben. Ez azt tükrözi, hogy a talaj fontossága nem kap megfelelő hangsúlyt az oktatásban, és rávilágít arra, hogy növelni kell a közvélemény talajjal kapcsolatos tudatosságát és a társadalmi elkötelezettséget.

Mindez azért is fontos, hiszen a talaj befogadója és tárolója számos tápelemnek és szennyező vegyi anyagnak. Ez utóbbiakat képes megkötni és átalakítani. A talaj más környezeti elemekhez képest nagyobb természetes megújuló és az emberi hatásokat tompító képességgel rendelkezik, de ez a képesség korlátos és véges. A talaj és a benne élő élőlények sokasága táplálja a teljes élővilágot azáltal, hogy biomasszát és építőanyagot termel, szabályozza a víz-, szén- és tápanyagciklust, lehetővé téve a szárazföldi életet. Éppen ezért elsőrendű fontosságú az emberi hatásra globális szinten felgyorsult talajpusztulási folyamatok kedvezőtlen trendje és a klímaváltozás egymást sokszorosan felerősítő folyamatainak azonnali lassítása, megszüntetése.

Fentiek okán - az EU Talajvédelmi Stratégiához kapcsolódóan - uniós szinten is fontosnak tartják a talajok állapotának monitoringját, ellenállóképességének nyomonkövetését, mindemellett a „Fenntartható talajkezelési gyakorlatok” elveinek általános rögzítését, melyek részleteinek kidolgozása majd a tagállamok feladata lenne. A talaj védelmére vonatkozó intézkedéseket fokozatosan kell majd bevezetni azzal, hogy 2050-re a talajaink egészségesek maradjanak, s lehetőleg szűnjenek meg a termőföldek kivonásai is.

A célok eléréséhez megalkotásra került a „Talajmegfigyelésről és rezilienciáról” szóló irányelv tervezet, melynek vitája és egyeztetése jelenleg is folyamatban van.

A tervezethez kapcsolódóan az Európai Bizottság közzétette a „Kérdések és válaszok a talajmegfigyelésről és a rezilienciáról szóló irányelvvel kapcsolatban” dokumentumát, mely magyar nyelven itt elérhető.

Tökéletesen foglalja össze fentieket és világít rá a talajjal kapcsolatos gondolkodás és döntések fontosságára az EU Talajvédelmi Stratégiájának alábbi megfogalmazása:

„Túl kevesen tudják, hogy a lábunk alatt húzódó vékony réteg a jövőnk záloga. A talaj és a benne élő szervezetek sokasága biztosít számunkra táplálékot, biomasszát, rostokat és nyersanyagokat, ezenkívül szabályozza a víz-, szén- és tápanyagkörforgást, és lehetővé teszi a szárazföldi életet. E varázsszőnyeg néhány centiméterének előállítása több ezer évet vesz igénybe. …Ennek a törékeny rétegnek kell majd táplálnia a világ 2050-re várhatóan közel 10 milliárd fős népességét és szűrnie annak fogyasztásra alkalmas ivóvizét.”

NAK / Sztahura Erzsébet