Hús-, baromfiipar

Eddig 213 gazdálkodó 927 terméke érdemelte ki a védjegyet a nemzeti parki védjegyprogram keretében. Ezek hagyományos technikával, ízfokozók, mesterséges anyagok hozzáadása nélkül készült termékek.

A nemzeti parki védjegyprogram a magyar minőséget, a vidék értékeit fejezi ki, az értékek bővülése támogatja a gazdasági növekedést –  mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a nemzeti parki termékvédjegy-körút szarvasi állomásán kedden. A tárcavezető elmondta, áprilisban indították az országjárást azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a nemzeti parkok természeti értékeire, valamint az azokból előállított termékek jelentőségére. A sajtokról, mézekről, szalámikról és kolbászokról, sörökről, borokról – amelyek sikeres pályázat esetén megkaphatják a védjegyet – szólva elmondta: ezek hagyományos technikával, ízfokozók, mesterséges anyagok hozzáadása nélkül készült termékek, amelyeket meg kell becsülni.

Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, 213 gazdálkodó 927 terméke érdemelte ki a védjegyet, de ez a szám ,,exponenciálisan, napról napra nő". A cél a védjegyrendszer megalkotásakor az volt, hogy fokozzák a természeti erőforrások védelmét, a falusi önfoglalkoztatást, segítsék a termelők helyben maradását, megélhetését, növeljék a termékek megbecsülését és piacot biztosítsanak számukra. Elsőként a Bükki Nemzeti Park szerezte meg a védjegyet, amelynek elnyeréséhez fontos kritérium, hogy védett vagy Natura 2000-es területen kell gazdálkodni, a terméknek elsősorban helyi alapanyagokból kell készülnie, és a térség természeti, kulturális, táji sajátosságait kell tükröznie. A védjegyet –  amely szabadalmi hivatali lajstrommal rendelkezik – 1-5 évre adják meg.

Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta, 11 védjegyes termékük van, köztük mézek, lekvárok, szörpök, sajtok és szürkemarhából készült termékek, pácolt húsok és kolbászok. Különlegesség emellett a túzoksör, amely a túzok számára termesztett gabonából készül. Hozzátette, több ötletük van még, amivel a 7500 hektárnyi, biominősítésű gyepen termő növényeket hasznosítani lehetne. Mézet lehetne készíteni a volgamenti héricsből és a kónya zsályából, amelyek Magyarországon csak itt nőnek; réti szénából készült párnatöltetet, vagy akár fűszer- és gyógynövényekből készülő ételízesítőt lehetne készíteni.

(MTI)