A Budapesti Corvinus Egyetemen rendezték meg a Generációváltás a XXI. században című szakmai konferenciát, amely a fiatal gazdák bevonására, a mezőgazdasági utánpótlás biztosítására és a gazdaságátadás új lehetőségeire összpontosított. Az volt a rendezvény célja, hogy gyakorlati példákon keresztül segítse a fenntartható agrárium megvalósulását.
A fórumot a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Agrárközgazdasági Intézet (AKI), a Magyar Agrárközgazdasági Egyesület és a Budapesti Corvinus Egyetem közösen szervezte. Jámbor Attila, az egyetem intézetvezetője kiemelte: a rendezvény illeszkedik az intézmény oktatási, kutatási és közösségi küldetéséhez, és példát mutat a tudományos és gyakorlati szféra együttműködésére.
A megnyitón Cseh Tibor András, a NAK alelnöke hangsúlyozta: Magyarország területének több mint 80 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A jövő a szántóföldi növénytermesztésben, az új fajtákban, a korai érésű és alternatív növényekben van, például kukoricában, szójában vagy cirokban – fogalmazott az alelnök.
A legnagyobb kihívás azonban nem a föld, hanem az ember. A magyar gazdák harmada nyugdíjaskorú, a generációváltás sok helyen elmarad. Aki 80 évesen is napi szinten gazdálkodik, nem feltétlenül adja át könnyen a stafétát – mondta Cseh Tibor András, hozzátéve, hogy ez nem csupán gazdasági, hanem érzelmi kérdés is: a gazdaság a családi identitás része.
Európában egyedülálló módon Magyarország komplex gazdaságátadási programot indított, amely egyszerre kínál jogi egyszerűsítést, adó- és illetékmentességet, valamint pályázati támogatást. Az első szakaszban közel 2000 pályázat érkezett be, ami komoly érdeklődést jelez.
A sikeres generációváltás kulcskérdés a hazai agrárium jövője szempontjából. Kránitz Lívia, az AKI-ban működő Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység csoportvezetője hozzátette: a gazdaságátadás nemcsak jogi ügylet, hanem érzelmi döntés is, amely mentális támogatást, párbeszédet és közös tervezést is igényel.
Szilvás Zoltán: strukturált átadás, új jogi lehetőségek
Szilvás Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető stratégiai szakértője előadásában részletesen ismertette a gazdaságátadási törvény új szabályrendszerét, amely célzottan támogatja a mezőgazdaságban lezajló generációváltást. A jogszabály három alapelvet rögzít: életkori, tevékenységi és kapcsolati feltételek mentén határozza meg, ki lehet átadó és átvevő. Az átadónak legalább 60 évesnek kell lennie, az átvevőnek pedig 50 év alattinak – legalább 10 év korkülönbséggel.
A törvény jelentős könnyítéseket vezet be, többek között adó- és illetékmentességet biztosít az átadási folyamat során. Nincs szükség földforgalmi engedélyezésre, elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog vizsgálatára. A gazdaságátadás tárgya lehet ingatlan, gép, állatállomány, de akár gazdasági társaságban fennálló részesedés is. Az átadás történhet adásvétel, ajándékozás, tartási vagy életjáradéki szerződés keretében.
Szilvás hangsúlyozta: a jogszabály célja, hogy minél több, jogilag tiszta, adminisztratív akadályoktól mentes átadás történjen. A családon belüli modell előnyt élvez, de más kapcsolat – például munkaviszony – is alapot adhat a gazdaságátvételre. A használati jog kötelezően átkerül az átvevőhöz, aki jogutódként folytatja a tevékenységet, de önállóan felel minden engedély és támogatás fenntartásáért.
Borda Áron: kulturális szakadék a generációk között
Borda Áron, a Budapesti Corvinus Egyetem PhD-hallgatója előadásában a generációváltás társadalmi és kulturális vetületeit vizsgálta. Kutatása alapján megállapította, hogy a fiatal gazdák aránya tovább csökken, ugyanakkor a szakképzett fiatalok száma nő, ami hosszabb távon pozitív tendenciát jelez. A mezőgazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tudással rendelkező fiatalok átlépjék a családi gazdaságokon belüli generációs határokat.
Generációs elméletek mentén mutatta be az eltérő szemléletmódokat Borda Áron. Míg az idősebb generációk számára az anyagi biztonság és a kemény munka elsődleges, a fiatalabbak – különösen az Y és Z generáció – értelmes, rugalmas és fenntartható munkavégzésre törekszenek. Ez a különbség nehézségeket okozhat a gazdaságátadások során, különösen ott, ahol hiányzik a párbeszéd és a közös tervezés.
Kutatásának részeként online kérdőíves adatfelvételt és mélyinterjúkat is végzett, amelyek során világossá vált: a fiatal gazdák döntő többsége elkötelezett a családi örökség folytatása mellett, de szeretne újítani és önálló döntéseket hozni. Legnagyobb nehézséget az adminisztratív terhek és a generációk közötti kommunikációs szakadék jelenti. Borda szerint az együttműködés és a közös értékteremtés lehet a kulcs a sikeres átmenethez.
Hamza Eszter: a pályaválasztás előtt állók agrárképe
Az AKI osztályvezetője előadásában a középfokú agrárszakképzésben tanulók attitűdjeit és motivációit mutatta be. Mint elmondta, az AKI évek óta végez országos felméréseket a tanulók körében, amelyekből kirajzolódik: bár a fiatalok többsége családi háttérből érkezik az ágazatba, a pályaelhagyás kockázata továbbra is magas.
Hamza Eszter a legfrissebb kutatásokra hivatkozva elmondta, a tanulók több mint harmada biztosan folytatná a családi gazdálkodást, további egyharmad pedig nyitott erre – azaz a potenciális utánpótlás létezik. Ugyanakkor a legfontosabb elvárásaik között nem csak a szakmai fejlődés, hanem a munka-magánélet egyensúlya, a rugalmasság és a támogató közeg szerepel. A diákok realista módon látják az ágazat kihívásait, például az alacsony béreket, nehéz fizikai munkát és a lakóhelytől való távolságot.
Hamza hangsúlyozta: a fiatalok motiválhatók, ha értelmet és jövőt látnak a mezőgazdaságban. Fontos, hogy a munkáltatók reagáljanak ezekre az elvárásokra, mert az utánpótlás biztosítása nemcsak oktatási, hanem munkaerőpiaci kérdés is. A sikeres generációváltás alapja a tudatos pályaorientáció és a fiatalok megtartása – fogalmazott az osztályvezető.
Fülepi János: pályázati támogatásokkal segített generációváltás
Fülepi János, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárságának osztályvezetője a generációváltáshoz kapcsolódó pénzügyi és támogatási eszközöket ismertette. Elmondta: a 2023 nyarán meghirdetett fiatal gazda pályázatra mintegy 1300 kérelem érkezett, összesen közel 76 milliárd forint támogatási igénnyel. A kiemelt érdeklődés a 2022-ben elfogadott KAP Stratégiai Terv sikerét is mutatja, amelynek keretösszege több mint 5000 milliárd forint, ebből több mint 3000 milliárd forintot agrár- és vidékfejlesztési célokra különítettek el.
A generációváltás ösztönzésére külön konstrukció jött létre, amelynek egyik legfontosabb eleme a gazdaságátadás segítése. Az átadónak és az átvevőnek is külön pályázatot kell benyújtania. A támogatás összege 4 és 20 millió forint között mozog, amelyet az üzemméret alapján határoznak meg, és egy átvevő akár több gazdaságot is átvehet – legfeljebb 40 millió forintos keretig. A gazdaságátvevő pályázati támogatás 2024. november 20-án indult, de a benyújtás feltétele egy kormányhivatal által jóváhagyott átadási szerződés megléte.
A program egyik új eleme a kötelező mentorkapcsolat: az átadó fél legalább 12 hónapon át, de legfeljebb 4 évig köteles támogatni az átvevőt a gazdaság működtetésében. Az átvevőnek emellett képzésen kell részt vennie, és legalább öt éven át köteles fenntartani a gazdasági tevékenységet. A támogatási összeget részletekben fizetik ki, és a kérelem egyúttal kifizetési kérelemként is szolgálhat. Fülepi kiemelte: a gazdálkodók tájékozódását és tervezhetőségét segíti a negyedévente frissülő pályázati menetrend, és minden pályázathoz kapcsolódó információ elérhető az Agrárminisztérium hivatalos honlapján.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön