Összesen 38 kukorica hibridet teszteltek a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos posztregisztrációs fajtakísérletében idén. Az objektív felmérés eredményeit minden gazdálkodó számára elérhetővé tették a szervezők.
Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnöke elmondta: „a kukorica az egyik legfontosabb és legnagyobb területen termelt szántóföldi növény Magyarországon. A gazdálkodók részéről jogos igény, hogy a termesztésbe kerülő fajtákról objektív, széleskörű információval rendelkezzenek. A posztregisztrációs kísérletünk ebben nyújt nekik komoly segítséget, immár tizennégy esztendeje.”
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke emlékeztetett rá, hogy rendkívüli időjárást hozott az idei esztendő a szántóföldi növénytermesztőknek. A tavaszi, tíz héten át tartó aszály például jelentősen hátráltatta a kukorica kelését. Így az idei vizsgálatok jól megmutatják, hogy melyek azok a hibridek, amelyek képesek tolerálni ezeket a szélsőséges körülményeket.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kiemelte: a köztestület – jogszabályi felhatalmazás alapján – immáron harmadik éve állít össze ajánlati fajtalistát kukoricára. Őszi búzára második alkalommal készül ilyen lista, ebben az évben pedig az őszi káposztarepcével bővült a kísérletbe bevont növények köre.
Az idei kukorica fajtakísérletben a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportokba tartozó összesen 38 hibridet vetettek el a NÉBIH növényfajta-kísérleti állomás hálózatában – Szombathelyen, Tordason, Abaújszántón, Iregszemcsén, Eszterágpusztán, Jászboldogházán, Székkutason, Mezőhegyesen és Jánoshalmán – valamint a KWS kísérleti telephelyén, Hajdúböszörményben, egymástól eltérő adottságú földterületeken. A kísérletek szakmai felügyeletét a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosította. A kísérletekben szereplő fajtákat idén is kódolták, a visszakódolásra a végleges kiértékelés után, idén a koronavírus-járvány miatt egy online rendezvényen került sor.
A kísérletek eredményeiről készült kiadvány letölthető a NAK és a VSZT portáljáról, utóbbi oldalán elérhetőek a korábbi évek vizsgálatainak összefoglalói is.
Háttérinformáció:
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) a gabonaágazat termelőinek akaratából alakult meg 2004-ben. Az önkéntes civil szervezet a gabona-termékpálya és egyéb kapcsolódó - olajos (napraforgó, repce, szója), fehérje és rost - növények termelőinek szakmai érdekképviseleti fóruma.
Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. A kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön