Növénytermesztés

Az országos jégkármérséklő rendszer idei április és szeptember közötti védekezési időszakát több szempontból is lehet elemezni. Így kimutatható, hogy a legnagyobb kárbejelentéssel járó napok, illetve a jégveszélyes zivatarok között átfedés volt ebben az évben.

Ahogy a korábbi években, így a 2020. évi jégkárok összesítése is a gazdálkodók bejelentései alapján történt meg. A jégkárbejelentések adatait feldolgozva megyei és járás szintű elemzéseket készítettünk, valamint következtetéseket, összefüggéseket vontunk le, melyekből meg tudtuk állapítani, hogy voltak-e összefüggések a jégkárbejelentések és a jégveszélyes zivatarok időpontjai között.

Az elemzéseink során azokat a jégveszélyes zivatarfelhőket vettük figyelembe, amelyek során – még a jégkármérséklő rendszer üzemeltetése mellett is – kialakulhatnak nagyobb jégszemek. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik. A vízcseppek az erőteljes feláramlás során a -10 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve előbb túlhűlt vízcseppekké alakulnak, majd -20 és -40°C körül jégszemek keletkeznek belőlük. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Az így egymással összeolvadt jégszemek mérete elérheti a 7-8, akár 10-12 cm átmérőjű nagyságot is! Az elemzéseink alkalmával a -20 fok alatti hőmérsékleti szintet vettük figyelembe, amikor már a vízcseppek jégszemekké alakulnak át a zivatarfelhőben.

A 2020-as védekezési szezon kárbejelentési térképén a kárbejelentési napok és – ezzel párhuzamosan – a zivatarok hevessége is jól látható, egyértelműen kimutatható átfedés az esetleges jégveszélyes napokon.

Az alábbi első táblázatban a jégkárbejelentéses napok sorrendje szerepel (dátum, járás, illetve az érintett terület (ha) nagysága szerint), a második táblázatban a 2020. évi jégveszélyes zivatarok hevesség szerinti sorrendje látható (dátum és megyék szerint). Az adatok alapján egyértelműen megállapítható a legnagyobb kárbejelentéssel járó napok, illetve a jégveszélyes zivatarok közötti átfedés, ugyanis az első tíz legnagyobb kárbejelentéses nap megtalálható a húsz legzivatarosabb napok között. A kárbejelentések 80 %-a erre a tíz zivataros napra tehető.

További részletek itt.

(NAK/Szobonya Nikolett)