Az élelmiszer-termékpályát érintő olyan kormányzati, illetve országgyűlési döntések születtek vagy vannak kidolgozás alatt, amelyek az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozásokat és azokat a mezőgazdasági (elsősorban kertészeti) termelőket is érintik, akik beszállítói a kiskereskedelmi láncoknak.
Nem vitatva a kormányzat szándékait, az ágazat szereplői attól tartanak, hogy ezen intézkedések negatív gazdasági hatása leginkább a beszállítókat fogja érinteni, mivel a piac logikája szerint racionális megoldás a teher kompenzálására a kiskereskedő által alkalmazott árrés növelése.
Mindez az olcsóbb importtermékek súlyának növelésével, illetve a magyarországi beszállítók nyomás alá helyezésével járhat az átadási áraik csökkentése érdekében. Ez elsősorban a kisebb magyar cégeket hozhatja abba a helyzetbe, hogy nagyobb mértékű árcsökkentést legyenek kénytelenek elkönyvelni annak érdekében, hogy a polcokon tarthassák termékeiket.
Az intézkedés érdemben veszélyeztetheti a magyar élelmiszeripar és a mezőgazdaság egyes ágazatainak (zöldség-gyümölcs szektor) jövedelemtermelő képességét.
Mindezek fényében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javasolja, hogy a Kormányzat tegye egyértelművé: az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése a kiskereskedelmi láncok terheinek növekedését célozta, és nem fogadható el annak bármilyen mértékű áthárítása a fogyasztóra vagy a termék beszállítóira.
Ezt elősegítendő a Kormányzat helyezze kilátásba, hogy a kiskereskedelmi láncok árkialakításának gyakorlatát figyelemmel tartva minden lehetséges eszközt felhasznál, ha azt észleli, hogy a láncok megpróbálják áthelyezni a terheket a termékpálya más szereplőire, ezzel is védve a hazai élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozások és mezőgazdasági termelők érdekeit.
(NAK)