2024. július 9.-től továbbra is hatályosak a 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) azon rendelkezései, amelyek a sörre megállapítják a 2020. szeptember 1-i rendelkezéseket, nevezetesen, hogy attól kezdve meg kellett szüntetni az egyetlen gyártótól származó termékek kizárólagos forgalmazását, és más gyártóknak -például a kisüzemi főzdéknek- is lehetőséget kell biztosítani a forgalom 20%-áig. De mi a helyzet a többi termékkel?
A szöveg ugyanis eredetileg úgy szólt, hogy „ Sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet) egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik.”
A Magyar Közlönyben olvasható terjedelmes AB határozatból kitűnik, hogy -a korábban indult ügy kapcsán- az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kertv. 7/B. § (1)–(2) bekezdés és (8) bekezdés b) pontjának, „ , üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz)” szövegrésze nem tesz eleget a normavilágosság követelményének, mivel e kifejezések pusztán jogalkalmazói jogértelmezés útján nem értelmezhetők egyértelműen. Ugyancsak bizonytalan a Kertv. 7/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti „gyártó” fogalma az „üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz)” termékkategóriákkal összefüggésben, ezáltal bizonytalan a Kertv. 7/B. §-a által jogsértőnek minősített magatartás alkalmazási köre.
Mivel a kérdéses kategóriák a rendelkezés tárgyi és személyi hatályának bizonytalanságát eredményezik, a Kertv. 7/B. §-a az „üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz)” vonatkozásában a szabály értelmezhetetlen volta olyan súlyú jogalkotási hiba, ami a norma – jogbiztonságnak megfelelő – alkalmazását nem teszi lehetővé.
Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Kertv. 7/B. § (1) és (2) bekezdésének „ , üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz)” szövegrésze, valamint (8) bekezdésének b) pontja sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését és az Abtv. 41. §-a alapján – figyelemmel az Abtv. 45. § (1) bekezdésére – megsemmisítette azokat.
A vonatkozó jogszabályhely immár az alábbiakat mondja ki:
„Sör értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet) egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik.”
„Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör – értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.”
NAK / Pető Krisztina