Noha az ökogazdálkodás továbbra is csak a teljes élelmiszerforgalom töredékét adja, az ilyen termelésbe bevont területek aránya látványosan nő hazánkban, nem utolsósorban az ösztönző támogatások miatt. Az igazi szintlépést azonban az jelentené, ha a bioalapanyagok a közétkeztetésbe is utat találnának, amire most jobbak az esélyek, mint valaha. Az ökológiai gazdálkodás témakörét részletesen járja körül a Portfolio Agrofuture 2025 konferencia.
Nem árulunk el nagy titkot, hogy nem lehet csak úgy valaki egyik napról a másikra ökogazda Magyarországon. Szigorú uniós és hazai jogszabályoknak kell megfelelni, mire rákerülhet az EU bio logója arra a bizonyos termékre. Ahhoz pedig, hogy ott is maradjon, rendszeres ellenőrzéseken is meg kell felelni nem csak a végtermék, hanem a termelés teljes folyamata tekintetében.
Az átállás gondolata ezzel együtt egyre többször válik valósággá. Hazánk a maga 6,5%-ával az ökogazdálkodásba bevont területek arányát tekintve mára az Európai Unió középmezőnyébe tartozik.
Az átlagos gazdaságméret ráadásul jóval nagyobb, kb. háromszorosa a szokásosnak. Az ökoellenőrzés rendszerében működő szereplőnek a fele ugyanakkor legfeljebb 50 hektárt művel meg.
Mindez azért is érdekes, mert ahogy korábban a hálózatkutatással foglalkozó Barabási Albert-László is rámutatott, kulcskérdés lenne az egészségtelen termékeket előállító tömegtermelést bióval kiváltani, ehhez azonban azt skálázhatóvá kell tenni.
Megvannak a technológiák a nagyobb felületek ökogazdálkodási feltételeknek megfelelő megművelésére is – mutat rá Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője a Portfolio kérdésére.
Idehaza ugyanakkor az figyelhető meg, hogy elsősorban a fiatalabb és magasabb képzettségű agrárszakemberek részéről magasabb az érdeklődés a téma iránt.
Ez pozitív, mert az ökológiai átálláshoz sokkal több nélkülözhetetlen ismeretet kell elsajátítani, mint egyébként, például ismerni kell a kártevők és kórokozók életciklusát, vagy éppen a vetésforgó szabályait. A növényvédelmet itt nem lehet receptszerűen, kémiai anyagokra alapozva alkalmazni, a prevención, megelőzésen sokkal nagyobb a hangsúly – mutat rá Drexler Dóra.
Az átálláshoz elengedhetetlen a területek ökológiai szabályok szerinti kezelése, és meghatározott időnek kell eltelnie, mire a termelő megfelelhet az ellenőrzési feltételeknek.
Nemcsak területi, hanem gondolkodásbeli átállásra is szükség van, ugyanis egy másképp felépített gazdálkodási rendszerről beszélünk – jegyzi meg Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője a Portfolio érdeklődésére.
A szokványos gazdálkodásban a növényvédelem a problémák utólagos kezelésére, míg az ökofarmoknál azok megelőzésére szolgál. Ma már szerencsére ezen a téren olyan hatékony eszközök állnak rendelkezésre, amelyek egy ökogazdálkodásban is alkalmazhatók, vagyis nem kell a kényesebb kultúrákról azonnal lemondani.
Roszík Péter szerint összességében jó lenne ugyanannyit termelni, mint a szokványos keretek között.
Ezt hívjuk modern biogazdálkodásnak, ahol helye van a precíziós eszközöknek, az előrejelzésen alapuló növényvédelemnek és hasonló előremutató megoldásoknak.
Nagyvonalú támogatások
A biotermelésnek otthont adó területek dinamikus bővülésében a támogatáspolitika óriási szerepet játszik, az utolsó három pályázatban ugyanis mindenki nyert, ami a támogatók részéről jelzésértékű üzenetet közvetít.
A legutóbbi pályázat decemberben zárult, méghozzá túljelentkezéssel, azonban a kormányzat felől biztató információk érkeztek, miszerint a keretnöveléseknek köszönhetően a jó pályázatok mindenképpen nyerni fognak, magyarázza Roszík Péter.
A bírálat kihirdetése előtt vagyunk, kevesen esnek ki forráshiány miatt– teszi hozzá a szakember. A pályázatok vonzerejét Drexler Dóra is kiemeli, azonban rávilágít egy nem kívánatos jelenségre is.
Olykor olyanok is pályáznak, akik nem gondolják komolyan az egészet, csak a támogatást szeretnék megszerezni – mondja. Tény, hogy a nyertes pályázóknak annyit kell igazolniuk, hogy benne maradnak az ellenőrzési rendszerben – azt viszont már nem ellenőrzik, hogy ténylegesen mit termelnek. „A mostani pályázat eredménye remélhetőleg javít ezen az arányon” – hangsúlyozza Drexler Dóra.
A zsugorodó árkülönbség jótékony hatása
Ami a piaci dinamika változását illeti, a hazai ökogazdálkodók eleinte az uniós keresleti piacra termeltek, és feldolgozatlanul szállítottak ki. Ez a gazdaságnak jelentős bevétel volt, de kiszolgáltatottsággal párosult, ami az olyan globális gazdasági megtorpanások idején, mint amilyen a jelenlegi is, érzékenyen érinti a szereplőket.
Ahogy Roszík Péter mondja, mára túlkínálat keletkezett, és a gazdasági nehézségek miatt nyugaton is visszaesett a fogyasztás, de tudomásul kell venni, hogy a biotermékek forgalmazása jellemzően protekcionista: mindenki saját gazdaságának védelmét preferálja.
Időközben ugyanakkor zárult az olló a hagyományos és a biotermékek árai között, és ez jót tett az itthoni keresletnek is, ami az utóbbi időszakban évi 15%-okat ment felfelé. Ezzel együtt az összes élelmiszerforgalom továbbra is alig 1%-a tartozik a bio kategóriába. A vezető Európában Dánia a maga 12% -ával.
Bio menzák a láthatáron?
Igazi szintlépést jelentene, ha a bioalapanyagok a közétkeztetésben is megjelenhetnének, és most a kormányzat részéről is mutatkozik erre jól tapintható fogadókészség.
„Eddig az ebből fakadó táplálkozási előny a nyugati piacokon csapódott le, de jó lenne, ha most már itthon óvnánk ezzel minél többek egészségét” – fogalmazza meg reményét Roszík Péter. A nem bio élelmiszerek áraihoz képest kialakult kisebb árkülönbség még elérhetőbb közelségbe hozta a cél megvalósítását.
Az ökogazdálkodásból származó termékek közétkeztetésben való használata egyes uniós tagállamokban nagy múltra tekint vissza, az eredmények pedig egészen látványosak. A beszerzéshez tapadó plusz költségek ugyanis akár tízszeres hozadékot képesek generálni a gyógyítási költségek drasztikus csökkentésének előidézésével, nem beszélve arról, hogy hány esetben járulnak hozzá egy betegség nélküli élethez.
A Magyar Biokultúra Szövetség számára a közétkeztetésben való jelenlét már tíz éve kiemelt téma, és bízunk benne, hogy a kérésünk végre meghallgatásra talál – összegzett a szakértő a Portfolio-nak, aki egyben a szövetség alelnöke is.
Roszík Péter és Drexler Dóra a Portfolio Agrofuture 2025 konferencia meghívott előadóiként további részleteket árulnak el a hazai ökogazdálkodás lehetőségeiről.
AgroFood 2025 termelői jelentkezés >> https://www.portfolio.hu/portfolio/uploads/portfolio/Agrofood_jelentkezesi_lap_2025.pdf
AgroFuture 2025 termelői jelentkezés >> https://www.portfolio.hu/portfolio/uploads/portfolio/Agrofuture_jelentkezesi_lap_2025.pdf
Forrás: Portfolio
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön