64. IALB | 14. EUFRAS | 11. SEASN Nemzetközi Konferenciát tartottak 2025. június 25-26-án Leuvenben és Brüsszelben „A tanácsadók és oktatók szerepének megerősítése a Közös Agrárpolitikában (KAP) – most és a jövőben” címmel, amely a tanácsadók nemzetközi együttműködését és a szakmai párbeszédet kívánta erősíteni, a szakpolitikai folyamatok és a gyakorlati megvalósítás között.
A konferencia nyitóünnepségén elhangzott, hogy a mezőgazdasági tanácsadók szerepe soha nem volt ennyire fontos, mint napjainkban. Az eseményen elhangzottak megerősítették: a szektor előtt álló kihívások – költségnyomás, munkaerőhiány, szigorodó állatvédelmi szabályozások – mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a geopolitikai változások hatása. A tanácsadók nap, mint nap szembesülnek ezekkel a kihívásokkal, így abban kell támogatni a gazdálkodókat, minél könnyebben tudjanak alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.
A konferencia rávilágított a KAP és az AKIS (Agrártudás és Innovációs Rendszer) közötti szoros kapcsolatra is. A tanácsadói hálózatok – mint az IALB, EUFRAS, SEASN – közötti együttműködés továbbra is aktív, és kulcsszerepet játszik a klímaváltozás, szabályozási változások és az élelmezési kihívások kezelésében.
Fontos felismerés volt, hogy a tudományos eredmények gyakran nehezen értelmezhetők a gyakorlatban. Ezért is vállal közvetítő szerepet a tanácsadás: segít lefordítani az elméleti eredményeket a gazdák nyelvére, továbbá támogatja a kutatók és gazdálkodók közötti párbeszédet.
Inspiráló előadások is színesítették a programot. Bernadette Bennett szimbolikus bemutatója rávilágított a mentorálás, a kommunikáció és tudásmegosztás fontosságára. A fiatal tanácsadók digitális jártassága és a tapasztalt kollégák gyakorlati bölcsessége kiválóan kiegészítik egymást, ezért fontos az együttműködés szerepe az AKIS-ban.
Egy modernAKIS felmérés szerint a tanácsadók legnagyobb kihívása az időhiány, ami korlátozza a tudásfejlesztésre szánt időt, továbbá elhangzott, hogy a jövőben kiemelt szerepet kapnak a digitalizáció, a klímaváltozás, a pénzügyi tervezés, a megújuló energiák és nemzetközi tudásmegosztás tématerületei.
A „gyakorlati közösségek” modellje – ahogy Laure Triste bemutatta – lehetőséget ad az egymástól való tanulásra és a tanácsadói módszerek közös fejlesztésére. Marleen Gysen pedig az ATTRACTISS eszköztárán keresztül mutatta be, hogyan válhat a kommunikáció a hatékony együttműködés alapjává.
A konferencián bemutatásra került a magyar AEDIH projekt, mely bemutatkozásra a Poszter szekcióban került sor.
AEDIH bemutatása a poszter szekcióban. Forrás: Vér András, SZE
Az AEDIH elsődleges célja, hogy támogassa a mezőgazdasági termelők digitális transzformációját, a digitális megoldások alkalmazásának elterjedését. Másodlagos cél az agrár szaktanácsadók módszertani és szakmai felkészítése az adatalapú agrár szaktanácsadásra. Az AEDIH célkitűzése továbbá, hogy a már működő Digitális Agrárakadémia szolgáltatásaira épülve a meglévő digitális közszolgálatásokat, nyílt adatokat tartalmazó adatbázisokat megismertesse a programba bekapcsolódó termelőkkel, agrár szaktanácsadókkal és startup-vállalkozásokkal. A projekt elsődleges célcsoportja tehát a mezőgazdasági termelők, másodlagos célcsoportja a mezőgazdasági szaktanácsadók és az innovációval foglalkozó vállalkozások.
A résztvevőknek lehetőségük volt a DG AGRI képviselőivel való találkozásra, amely megerősítette, hogy a döntéshozók nyitottak a terepen dolgozók gyakorlati tapasztalatainak megismerésére és ezen tudás felhasználására a szakpolitikában. A HORIZON és EIP-AGRI programok továbbra is támogatják a kutatást és a gyakorlati megoldásokat, különös figyelmet fordítva a tudás széles körű terjesztésére.
A konferencia a magyar résztvevők számára nemcsak szakmai fejlődést, hanem inspirációt is jelentett. Megerősítést kaptak abban, hogy a tanácsadók szerepe nélkülözhetetlen a mezőgazdaság jövőjének alakításában.
NAK / Jakab Ágnes, Pók Zóra és Pardavi Laura (innovációs tanácsadó)