Szakképzés

Már javában benne vagyunk a készségek európai évében, amelynek keretében készségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek, kezdeményezések és rendezvények zajlanak szerte az EU-ban.  Ennek kapcsán 2023. szeptember 12-én megjelent az új Eurobarométer gyorsfelmérés a KKV-kban tapasztalható készséghiányokról, munkaerő-toborzási és -megtartási stratégiákról.

Az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága megbízásából 2023. május 4. -24. között 12 909 db telefonos interjút készítettek az Európai Unió 27 tagállamának kis- és középvállalkozásai (KKVK) körében. A felmérés a következőkre terjed ki:

• A készségek jelentősége az üzleti modell szempontjából;
• Tapasztalatok a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók felkutatásával és megtartásával kapcsolatban;
• Szakképzettséghiány bizonyos munkakörökben;
• A készséghiány hatása a tevékenységekre;
• Munkaerő-toborzási és -megtartási stratégiák;
• Munkavállalók képzése;
• Az EU-n kívüli munkavállalók felvétele.

A gyorsfelmérés eredményei a következőket mutatják:

• Az üzleti modell szempontjából fontos, hogy megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalóik legyenek. A megfelelő készségek hiánya a megkérdezett vállalatok kétharmadát (63%) hátráltatja általános tevékenységében. Közel felük (45%) szerint ez akadályozza a digitális technológiák bevezetésére vagy használatára irányuló erőfeszítéseiket is, és tízből négy (39%) vállalkozás nehézségekbe ütközik tevékenységének környezetbaráttá tételében.
• Az megkérdezett kkv-k háromnegyede (74%) szembesül legalább egy állás betöltése esetében készséghiánnyal. 5-ből 4 kkv tapasztalja, hogy nehéz megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalót találnia, és több mint fele (53%) nehezen tudja megtartani a képzett munkaerőt.
• A megfelelő készséghiány leginkább Szlovákiában (90%), Ausztriában (88%), Szerbiában (89%) és Horvátországban (89%) jelent problémát. Kisebb, de nem elhanyagolható problémát jelent Svédországban (66%), Írországban (64%) és Dániában (52%). Magyarországon ez az arány 81%.
• A készséghiány annál is jelentősebb, mivel az iskolai végzettség és a szakképzettség meghatározó a munkavállalók toborzásakor. Az EU27 átlagában a kkv-k 66%-a számára nagyon, vagy meglehetősen fontos ez a szempont. Ennél kiemeltebb Horvátországban (85%), Görögországban (83%), Olaszországban (81%), és Magyarországon (80%) is, de jóval alacsonyabb Finnországban (53%), illetve Csehországban (36%).
• A kkv-k különböző intézkedésekkel próbálják meg kezelni a készséghiányt:

-A szakképzett munkavállalók szakmai tudásának jobb kihasználásával, például belső munkavállalói mobilitás és munkakörök rotációja révén.

-Munkavállalók képzésébe, továbbképzésébe való forrásbővítés. A vállatok bővítik pénzügyi és nem pénzügyi jellegű ösztönzőket a munkahely vonzerejének növelése érdekében, vagy többet fektetnek a jelöltek keresésébe, vagy

-a munkafolyamatok megváltoztatásába fektetnek, mint például kiszervezés vagy automatizálás.

-Bár a készséghiány hátráltatja a tevékenységet, azonban a vállalatoknak csak töredéke (az EU27 átlagában 9%-, Magyarországon 5%) dönt úgy, hogy felhagy a készséghiánnyal érintett tevékenységekkel.

• A felmérésből kiderül, hogy a "puha készségek" (soft skills) - pl. rugalmasság, csapatmunka, kommunikáció és kritikus gondolkodás, vagy a digitális készségek egyre fontosabbá válnak. Ehhez képest a "zöld készségek", pl. a környezetbarátabb üzleti tevékenységekhez szükséges ismereteket már kevésbé tartják prosperálónak a megkérdezettek, de ebben a tagállamok között nagy eltérés mutatkozik. Portugáliában (64%) és Luxemburgban (61%) például a megkérdezettek majdnem kétharmada szerint ez a készség egyre fontosabb, míg Csehországban válaszadó 13% osztja ezt a véleményt. A magyarországi kkv-k 17%-a szerint „nagyon fontos”, 14%-a szerint pedig „meglehetősen fontos” a vállalkozási tevékenységüket környezetbarátabbá tevő „zöld” készségek ismerete.
• A felmérésből kiderül, hogy a gépkezelői, a kézműves szakmákra és a szakképzett munkára a legnehezebb a toborzás. Ennek oka egyrészt, hogy az állásra jelentkezők nem rendelkeznek a megfelelő szakképzettséggel, másrészt pedig kevés vagy egyáltalán nincs jelentkező. A vezetők, valamint az adminisztratív, irodai és szolgáltatási munkakörök betöltése során már nem tapasztalhatók hasonló problémák.
• A készséghiány leküzdésére a megkérdezett vállalatok többsége szerint a külföldi munkaerő felvétele csak mérsékelten jelent megoldást.
• A válaszadók szerint nehéz időt találni a munkavállalók képzésére, mivel ez kiesést jelent a munkából, bár ebben is nagy az eltérés a tagállamok között. Ez a probléma jelentősebb Horvátországban (68%), Franciaországban (62%) és Görögországban (61%). Kevésbé jelent gondot a munkaerő képzésére fordítandó idő az északi országokban, mint Dánia (28%), Finnország (31%), de Magyarországon is „csak” a megkérdezett vállalatok 39%-ánál jelent ez problémát.
• A tagállamok között nagy eltérések mutatkoznak abban a kérdésben, hogy kinek kell viselnie a munkahelyi képzés, továbbképzés költségeit. Svédországban (63%), Olaszországban (64%) és Írországban (68%) a megkérdezettek szerint a munkaadó kell, hogy ezt a terhet viselje, míg Szlovákiában és Magyarországon a válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy a vállalatoknak és a munkavállalóknak osztozniuk kellene a költségeken.

A tagállamok jóváhagyták azt a célkitűzést, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60%-a évente képzésben vegyen részt. Az oktatás, a képzés, illetve a készségfejlesztés támogatására mintegy 65 milliárd euró uniós forrás áll rendelkezésre. Az európai készségfejlesztési program és a készségfejlesztési paktum Európa-szerte segítette a vállalatokat és a munkavállalókat a képzés előmozdításában. Azonban a kkv-k körében szinte teljesen ismeretlen a készségfejlesztés uniós támogatása: mindössze 5% ismeri a vonatkozó uniós finanszírozási programokat, és csak 3% ismeri a készségekkel kapcsolatos EU-s szakpolitikai kezdeményezéseket (pl. az Európai Készségfejlesztési Paktum keretében létrehozott 14 ágazati ipari ökoszisztémát, amelyek a hatóságokat, a képzési szolgáltatókat és a vállalatokat egyesítik azért, hogy közösen erősítsék a készségfejlesztést az adott ágazatban). Az Erasmus+ program a készségfejlesztési paktum tagjainak projektjeihez is nyújt finanszírozást.

Részletesebb magyar nyelvű kivonatot a következő linkre kattintva lehet elérni:

https://www.nak.hu/agrarkozgazdasagi-intezet-aki-kutatasai/2023-evi-hattertanulmanyok

Az eredeti angol nyelvű gyorsjelentést pedig az alábbi linken lehet elérni:

https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=27105&langId=en

NAK / Olasz Judit Emese