A mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
Az őstermelő nyilvántartás nyilvános adatai az őstermelők tevékenységének átláthatósága céljából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján bárki számára megismerhető.
Az őstermelői nyilvántartásban nem szereplő őstermelői tevékenységet (pl.: állattenyésztés) lehet egyéni vállalkozóként folytatni, csak az őstermelői nyilvántartásban bejegyzett őstermelői tevékenység nem folytatható egyéni vállalkozóként.
A nyilvántartásban foglalt bármely adat megváltozásáról, vagyis a személyes adataiban pl. név, lakcím, adószám, vagy az értékesíteni kívánt terméknél történt változásokat a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell bejelentenie az Agrárkamaránál. Tizenöt napon belül kell jelezni azt is, ha az őstermelő a tevékenység végzésével felhagy vagy azt már nem őstermelőként kívánják folytatni.
Ha nem személyesen jár el, az eljáró személy képviseleti jogosultságát közokiratba foglalt meghatalmazással kell igazolni. Ha a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint egészségi állapota miatt nem képes személyesen megjelenni, az eljáró személy képviseleti jogosultságát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással igazolhatja.
Az elektronikus úton történő ügyintézés 2023. január 1-től fog lehetővé válni.
Ha rendelkezik adószámmal, Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben tárolt ügyfél-azonosítóval, vagy FELIR számmal, akkor az adat igazolására szolgáló dokumentumot is be kell tudni mutatnia.
Amennyiben nem személyesen jár el, akkor a képviseleti jogosultságát igazoló meghatalmazással tud eljárni más személy.
Az őstermelői betétlap érvényesítő funkciója megszűnik. Így, ha egy termelő az őstermelő nyilvántartásba felveteti magát, mindaddig őstermelő marad, míg valamilyen okból törlésre nem kerül. A változás következtében így már nem kell évente, március 20-ig felkeresni a falugazdászt az őstermelői jogviszony hosszabbítása miatt.
Az őstermelőnek azonban a jövőben is kell vezetnie valamilyen alapnyilvántartást, ami lehet naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi és költségnyilvántartás, a bevételi nyilvántartás, vagy a jövőben is megmarad erre a célra az értékesítési betétlap. A betétlapot tehát a bevételeik vezetésére az őstermelők a jövőben is választhatják bonyolultabb bevételi nyilvántartás vezetése helyett, amennyiben a bevételi nyilvántartás vezetésére jogosultak (pl.: nem a tételes költségelszámolás szabályai szerint állapítják meg az adókötelezettségüket). Amennyiben az őstermelő a jövőben is betétlapon kívánja bevételeit nyilvántartani, úgy azt elektronikusan, vagy a NÉBIH, illetve a NAK honlapjáról letölthető formanyomtatvánnyal papír alapon, továbbá digitálisan is tudja teljesíteni. Ha valaki értékesítési betétlapot vezet, akkor arra az őstermelői terméket felvásárló, vagy a mezőgazdasági őstermelő jegyez be adatokat. Alapesetben a kifizetőnek kell bejegyeznie az őstermelőnek kifizetett összeget az őstermelő értékesítési betétlapjára. Kivétel ez alól, ha az őstermelő a kifizető által kiállított bizonylat kifizetőnél maradó másolatán aláírásával ellátva jelzi, hogy a kifizető által számára adott összeget saját maga írja be az értékesítési betétlapra, valamint, hogy eltérő alapnyilvántartást vezet, és nem őstermelői betétlapot.