Bevezetés
2002-től 2024-ig áll rendelkezésre egységesen 67 olyan HungaroMet-mérőállomási adatsor, amely felhasználásával éven és napon belüli csapadékmennyiség változásokat elemeztünk.
A csapadékmennyiségeket különböző szempontból vizsgálva nem figyelhető meg nagy változás az elmúlt két évtizedhez képest. Az összes lehulló csapadékmennyiség és a csapadékos napok száma enyhén ugyan csökkent, de messze nem olyan mértékben, mint ahogy azt a mindennapokban érezni véljük. A szembetűnő változás sokkal inkább a csapadék időbeli eloszlásában látszik.
Eredmények
A 2000-es évek adatai alapján még megfigyelhető volt az év klasszikus dinamikája, a minimális csapadékú január után elindultak a számottevő esőket hozó időjárási események, és a nagyobb csapadékmennyiség a mezőgazdaság szempontjából értékes nyári időszakban, májustól augusztusig érkezett. Ez a séma a 2010-es években már észrevehetően változni kezdett. A 2020-as évtizedre a klasszikus dinamika felborult és az év első négy hónapjában csak minimális csapadékmennyiség érkezett, a nyári csapadékmaximumok kevésbé dominánsan jelentek meg. A korábbi évtizedekhez képest a mérések alapján az átlagosnál csapadékosabb őszt, illetve kora telet hozott az évtized, amikor a vegetáció és különösen a mezőgazdasági növénykultúrák számára kevésbé hasznosítható. Ezen kívül egyre inkább megjelent a területi egyenlőtlenség is. Míg az Alpok lábánál elterülő nyugati vármegyék nyári csapadékmennyisége a korábbiakhoz képest kevéssé változott, addig az alföldi vármegyéknél már nem figyelhető meg a kiemelkedően csapadékos nyári időszak, hanem a csapadékmennyiség az év második felében oszlik el.
A lehulló csapadékot különböző kategóriákba soroltuk annak érdekében, hogy képet kapjunk arról, hogy milyen típusú napi csapadékmennyiségekből tevődik össze az éves csapadékmennyiség.
Ezt a kategorizálást évtizedes átlagokban vizsgáltuk, hiszen az egyes évek egymást követően nagyon szélsőségesek lehetnek – ilyen volt a kiugróan csapadékos 2010. májusa, majd az azt követő csapadékhiányos 2011-es év. Baranya, Hajdú-Bihar és Zala vármegye példa adatain keresztül látható, hogy az elmúlt évtizedek egyik legcsapadékosabb éve 2010 volt. Az 5 és 6-os kategória magas napi csapadékmennyiségeinek, illetve a megnövekedett mennyiségű 4-es kategóriába tartozó - napi 5-10 mm-es – esőknek köszönhető a kiemelkedő éves csapadékösszeg. 2011-ben pedig szinte teljesen eltűntek a nagy napi csapadékot hozó időjárási események.
Vármegyei szinten évtizedes viszonylatban azt láttuk, hogy a vármegyék éves átlagos csapadékmennyisége közötti különbséget leginkább azok a napok adják, amikor a napi csapadék eléri a minimum 10 mm-t. Érdekes változás, hogy a Dunántúl déli-középső részében - Baranya és Tolna vármegyékben - a 2020-as évtizedben az extrém csapadékok elmaradtak, ezáltal a 2000-es évekhez képest csökkent az éves átlagos csapadékmennyiség.
Vizsgáltuk azt is, hogy évtizedes szinten hogyan alakul a napon belüli csapadékeloszlás. Ehhez 4 órás blokkokra osztottuk a napot és kiszámoltuk, hogy a különböző hónapokban mennyi az adott blokkban mért csapadékmennyiség átlaga.
A 2000-es évek adatainak elemzése során azt láttuk, hogy az őszi, téli időszakban nincsen különbség abban, hogy melyik napszakban mennyi csapadék hullik. Majd márciusban és áprilisban a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan megjelent egy magasabb csapadékátlaggal rendelkező idősáv. Májustól augusztusig pedig markánsan kiemelkedik a napon belül egy délutáni „konvektív időszak” akár 15-18 mm-es csapadékátlaggal, amikor a meleg kedvez a konvektív, nagy csapadékot hozó zivatarok kialakulásának.
Ebben a vizsgálatban is megfigyeltük, hogy az a tendencia ami korábban jellemző volt, a 2010-es évtizedben változni kezdett. A 2020-as évtizedre a 15-18 mm-es csapadékátlag kategória eltűnt, a nyári csapadékmaximumok a délután és kora este helyett éjszakára tolódtak, ami összefügg az egyre melegebb nyári hőmérséklet-maximumokkal.
Összefoglalás
A vizsgálataink alapján azt látjuk, hogy a csapadék mennyisége országos szinten nem változott drasztikusan, de mind térben, mind időben (hónapok, napszakok) elmozdulás történt a csapadék érkezésében, ami az agrárium számára hátrányos.
Az elemzés egy 9 részből álló sorozat része, ahol a növénykultúrák számára fontos meteorológiai paramétereket vizsgáljuk.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön