A június 3-i extrém időjárási helyzetet a megelőző napokban fennállt, nyári napokat lezáró hidegfront okozta: nagy mennyiségű nedvességet, hűvös levegőt hozott magával, ami berobbantotta a légkört. Ennek az energiának és labilitásnak köszönhetően tudtak kialakulni a heves zivatarok, szupercellák és nagyobb méretű jégdarabok is, amelyet az alábbi számok is alátámasztanak.
Már a reggeli órákban ki volt adva a figyelmeztető előrejelzés, riasztás zivatarokra. Hevesebb zivatarok kialakulására lehetett számítani, a villámlások mellett kockázatot jelentett a zivatarokat kísérő szél, jégeső is!
- A délutáni órákban két szupercella is besodródott Ausztria felől hazánkba, melyek a Balaton felé tartottak. A heves zivatarok viharos széllel, felhőszakadással érkeztek az Alpokaljára.
- A két szupercella útvonala az alábbi térképen látható, az északi nagyjából 300 km-t, míg a déli kb. 200 km-t tett meg. Maguk mögött cseresznye, dió nagysági jeget hagytak (1. kép), emellett viharos szél és felhőszakadás is kísérte zivatarokat (2. kép).
1. kép: Zalaváron dió nagyságú jég hullott június 3-án
2. kép: Jégveszélyességi térkép június 3-án
- A kora délután érkező szupercellák egyike Körmendet vette célba, ahol jégeső és kiadós felhőszakadás alakult ki.
- Határainkon túl hatalmas jégdarabok kísérték a zivatarokat, Ausztriában golflabda (3. kép), Szlovéniában (4. kép) teniszlabda nagyságú jégdarabok hullottak, ahol jelentős károk keletkeztek.
3. kép: Ausztriában golflabda nagyságú jég kísérte a zivatarokat
4. kép: Szlovéniában teniszlabda nagyságú jégdarabok hullottak
A következő tényezők hatására volt extrém mennyiségű és méretű jég az országban június 3-án:
- A felhőzetben lévő fagyhatár magassága 3700 méteren volt.
- Minden zivatart jelző meteorológiai paraméter szélsőséges értéket mutatott.
- A jégveszélyes zivatarfelhők a nagyobb magasságokhoz és az alacsonyabb hőmérsékleti értékekhez voltak köthetők egy adott zivatarcellán belül.
- Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is.
- A keddi extrém esetben a meleg, páradús levegő gyorsabban tudott feljutni a felhők leghidegebb rétegeibe, több helyen 13 300 méter magasságban -52°C fok volt. A tankönyvi mintapéldákban 10-12 km-en szokott lenni a felhőtető, míg ezen a napon a 14 500 métert is elérte, ami nagyon ritka.
- Ausztriában és Szlovéniában kialakult, már nagyobb mennyiségű és méretű jégszemeket tartalmazó szupercellák sodródtak be hazánkba. Ezzel megvalósult az ún. széle hatás és a szupercella klasszikus esete, amelyek külön-külön is károkat tudnak okozni, együttes hatásuk azonban fokozottan veszélyes.
Forrás:
- https://www.eswd.eu/
- https://www.facebook.com/photo?fbid=1136817308473537&set=pb.100064358366984.-2207520000
- https://www.facebook.com/photo/?fbid=1230060019129459&set=a.448130423989093
- https://www.idokep.hu/hirek/2-3-centis-jegek-is-potyogtak
- https://www.facebook.com/photo/?fbid=1148527930648253&set=pcb.1148528010648245
- https://www.facebook.com/share/1C58ucYmHN/?mibextid=wwXIfr