Július hónap időjárása szélsőségesen alakult, extrém, hosszan tartó hőhullám sújtotta az országot. Többször előfordultak rendkívül jégveszélyes zivatarcellák, de a hónapban lehullott csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól. A délnyugati és az északi, északkeleti határszélen, valamint az Alföldön is sokfelé 30 és 80 mm közötti mennyiségű csapadék hullott, ugyanakkor a középső országrészben és a Dunántúl északi felén többfelé még 10 mm sem esett. A hónap végére hazánk területének több, mint 80%-án volt megfigyelhető közepes vagy annál súlyosabb mértékű aszály.
A hónapban megérkezett az idei nyár harmadik hőhulláma, ami példátlanul hosszan tartó és intenzív volt. Július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg. Július 11-től hat napon át minden nap megdőlt az országos melegrekord, több napon keresztül előfordultak 40°C-ot meghaladó napi maximum-hőmérsékletek. A legmelegebb július 16-án volt, amikor Kelebián 41,6 °C-ot mértek, ez az érték csak 0,3 fokkal maradt el a magyarországi abszolút hőmérsékleti rekordtól (2007, Kiskunhalas, 41.9 °C).
A hőséget egy hidegfront mérsékelte, ami ritkán látott erősségű zivatarcellákat okozott, melyek 12-14 km magasra tornyosulva okoztak jégesőt, felhőszakadást és viharos szeleket. Most is megtapasztalhattuk, hogy a nagy hőségre érkező hidegfrontok hatalmas károkat tudnak okozni.
Június 16-án a fővárostól északra, Vácegres felett alakult ki egy rendkívül intenzív zivatarcella, amelynél a zivatarfelhő teteje elérte a 12 500 méteres magasságot, a benne uralkodó hőmérséklet körülbelül -50°C volt. Ebből a zivatarfelhőből dió és tojás nagyságú jegekről is érkeztek jelentések. Ilyen magasságban olyan alacsony hőmérsékleti tartomány van, hogy a jégmagvak pillanatok alatt képesek hatalmas méretűre hízni.
Hasonlóan a szupercellákhoz, ilyen szélsőséges időjárási körülmények között is korlátozott a jégkármérséklő rendszer hatása, azonban a kevésbé extrém zivatarfelhők esetében a rendszernek köszönhetően csak kisebb méretű jég kísérte a zivatarokat az országban.
Július 17-én folytatódott a zivataros időjárás hazánkban. Veresegyház térségében alakultak ki heves zivatarok, melyeket cseresznye, illetve dió nagyságú jég kísért. A zivatarfelhő teteje ekkor elérte a 14 000 méteres magasságot, ahol nagyságrendileg már -60°C volt a hőmérséklet. Az esti órákban Szentkirály térségében olyan extrém jégveszélyes cellák alakultak ki, ahol -60°C-nál hidegebb volt a hőmérséklet, és a zivatarfelhő teteje elérte a 15 000 méteres magasságot. A térségben a jégveszélyes zivatarcellákból dió, tojás méretű jégdarabok hullottak Tiszaalpáron, és az erős széllökések fákat döntöttek ki Lakitelek környékén.
Júliusban idén 22 napon alakultak ki zivatarok és 20 napon alakult ki olyan zivatarfelhő, amelyből előfordulhat jégeső. 11 nap volt, amikor a jégveszélyes zivatarfelhők olyan hőmérsékleti határt értek el, amelyből nagy méretű jégszemek hullhatnak.
Bár júliusban két napon alakult ki szupercellás zivatar, de összességében ez az év az extrémitások éve, mivel július 17-én már ötödik alkalommal mértek 14 ezer méter feletti felhőtető magasságot (június 22., június 26. és július 17.).
A hónap nem csak Magyarországon, hanem Európában is extrém időjárási eseményeket hozott. Az ESWD adatbázis alapján az elmúlt 16 év időtávlatában 2024. júliusban történt a második legtöbb jégbejelentés.
Források:
- https://www.eswd.eu/
- https://www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger/107479-szelsoseges-idojarasi-jelensegek