Nemzetközi szervezetek

Története

A kárpát-medencei gazdaegyüttműködés élénkítésének és intézményesítésének ötlete a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) tagszervezete, az Orosházi Gazdakör részéről merült fel, amely a gyakorlatban hosszú ideje fennálló, de területileg korlátozott, a magyar-szerb-román hármashatár régiójára kiterjedő kapcsolatrendszert ápolt a külhoni magyar gazdaszervezetekkel. A terv megvalósításának a 2010-ben hivatalba lépett új kormányzat adott lökést a magyar állampolgárság kiterjesztésével, illetve a nemzeti szemléletű, a nemzetpolitikát kiemelten fókuszba helyező új Alaptörvény kidolgozásával és országgyűlési elfogadtatásával.

A következő lépcsőfokot az akkori vidékfejlesztési tárca hosszútávú vidékfejlesztési keretprogramjának, a Nemzeti Vidékstratégiának, illetve a Darányi Ignác Tervnek az elfogadása jelentette, amely 2012 márciusától komplex térségi programként szerepeltette a „Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések programját”. Ezzel nagyjából egyidőben került sor a „Vidékfejlesztési együttműködések a kárpát-medencei határon túli magyarsággal” című megállapodás aláírására a Külügyminisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter és határon túli szervezetek által, amelyben a felek a lefektették egy ciklusokon átívelő, a kárpát-medencei vidéki magyarság megerősödését szolgáló komplex együttműködés alapjait. Mindez azért volt fontos, mert a régió magyarságának 70%-a vidéki térségekben, közel negyede pedig közvetlenül az agráriumból, illetve az ahhoz kapcsolódó tevékenységekből él. Már ekkor megjelent elérendő célként a Kárpát-medencei Gazdasági Tér gondolata, amely a későbbi, az agrárium számára is kulcsfontosságú gazdaságfejlesztési programoknak az alapját képezte.  

A korlátozott költségvetési források miatt a kezdeti cél a kárpát-medencei gazdaszervezetek, potenciális partnerek felmérése és összehívása volt egy jövőbeni együttműködési hálózat kialakítása céljából. Ennek eredményeként került sor 2012. december 5-én az I. „Összefogás” Fórumra a Szent István Egyetem gödöllői campusán, amely rendezvény a 2004 decemberi rossz emlékű népszavazás évfordulójához igazodva azóta is minden évben megszervezésre kerül. Időközben azokon a területeken, ahol a kapcsolatrendszerbe bevonható ágazati civil szervezet nem működött, minisztériumi ösztönzéssel alakultak meg ilyen egyesületek (pl. Horvátország, Muravidék, Felvidék), általában a helyi magyar politikai közösség égisze alatt vagy támogatásával. Az Országgyűlés pedig elfogadta a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt (NAK tv.), amely új alapokra helyezte a nagymúltú, ám csekély hatékonysággal működő agrárkamarai rendszert, és egy kötelező tagsággal és széleskörű szolgáltatásokkal működő, egységesen szervezett, erős köztestületet hozott létre, amely a termelés, a feldolgozás és értékesítés teljes vertikumát igyekszik átfogni.

A KEF megalapítására végül ünnepélyes körülmények között, szimbolikusan Orosházán, 2013. május 3-án került. Az alapító 14 határon túli gazdaszervezet elfogadta a Fórum első ügyrendjét, az ügyvitelre felkérte a MAGOSZ-t, illetve az agrárkamara elnökét, Győrffy Balázst választotta meg elnökéül, aki a mai napig betölti ezt a tisztséget. Később a megerősödő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – köztestületként és a legnagyobb magyar gazda-érdekképviseleti szervként – átvette a szervezet működtetését, amelynek az önkéntes jelentkezések nyomán lezajlott bővítési körök eredményeképpen jelenleg 20 feletti tagja van a Kárpát-medence országaiban működő gazdaszervezetek, ágazati civil entitások, érdekképviseleti szervek köréből.

A tagszervezetek működési költségeikhez, rendezvényeikhez és projektjeikhez – a szakmai segítségnyújtás mellett – kormányzati és kamarai forrásokból is juthatnak anyagi támogatáshoz, illetve voltak és vannak kiemelt programok, amelyek jelentősebb költségvetési hozzájárulással működnek. A tagság rendszeres lehetőséget kap magyarországi szakmai kiállításokon, illetve tanulmányutakon való részvételre, az ágazati információk pedig immár hatékonyan áramlanak, rendszeresek az eszmecserék, egyeztetések, amelyek hozzájárulnak a nemzeti szintű gazda-érdekképviselet megvalósításához a hazai és a nemzetközi térben.

 

Miért foglalkozik ezzel a NAK?

Az eddigiekből következően a nemzetpolitika kiemelt jelentőségű kormányzati terület, hiszen a visszahonosítással, az állampolgárság kiterjesztésével és az ehhez kapcsolódó választójoggal a külhoni magyarság érdemi beleszólási lehetőséget kapott a magyarországi folyamatokba.

De a kamara vezetése és szövetségesei számára is fontos területről van szó, amely a szimbolikus együvé tartozás ágazati kifejezésén túl többek között a taglétszám növelésének szándékában, a Magyarok Kenyere Program kiterjesztésében és az együttműködésben rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázhatóságának felismerésében is megnyilvánul.  A kooperáció nyomán ugyanis közös árualap jöhet létre, növekedhet a magyar áruk külpiaci potenciálja, az anyaországi és határon túli tagoknak egyaránt újabb nemzetközi kereskedelmi perspektívák nyílhatnak meg. A kamara országhatárokon belüli tevékenységén túlmutató céljaként megjelenik a Kárpát-medencében, szülőföldjén élni és dolgozni kívánó magyar gazdálkodók boldogulásának, valamint a Kárpát-medencei Gazdasági Tér megvalósításának saját eszközeivel való elősegítése.

Egy deklaráltan „nemzeti” kamarának nem lehet más célja, mint nemzeti szintű érdekképviseletet kiépíteni a nemzetközi szférában (COPA/COGECA, kamaraközi egyeztetések, GVB-k stb.), azaz ha van kárpát-medencei szintű közös nevező a magyar gazdálkodók érdekei tekintetében, akkor azokat becsatornázni a megfelelő fórumokon. Az egyes országokban működő tagszervezetek közvetlen és naprakész információkkal szolgálhatnak egyes relációkról, összekötő kapcsot jelenthetnek a környező országok szakmai szervezeteihez, amely a nemzetközi együttműködés szempontjából kulcsfontosságú, főleg hogy alapvetően szomszédos országokról van szó.

Ahogy a Fórum rövid történetéből kiolvasható, 2013-ban maguk a tagszervezetek döntöttek úgy, hogy a KEF működtetését és a kárpát-medencei gazdaegyüttműködés kormányzaton kívüli szférájának koordinációját a kamarára bízzák. Ez természetesen komoly felelősség is, de tekintettel arra, hogy a szervezete ágazati civil és érdekképviseleti szervezetekből áll, nyilvánvaló, hogy az ilyen, ágazati NGO-k összefogására a NAK a legalkalmasabb, erős köztestületi jellegéből és beágyazottságából fakadóan.

A NAK tv. 16. § (7) bekezdése a „Szolgáltatási jellegű közfeladatok” körében deklarálja, hogy „A kamara együttműködik a határon túli magyar gazdaszervezetekkel.” Így a NAK számára az együttműködés kiépítése és folyamatos fejlesztése nem csupán érzelmi elköteleződés, gazdasági racionalitás vagy önkéntes vállalás kérdése, hanem jogszabályba foglalt kötelezettség is.

 

Célok és tevékenységek

A KEF Ügyrendje szerinti célok:

  • a vidékfejlesztésben érintett Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek kapcsolattartásának elősegítése, tevékenységeik összehangolása, az Európai Unió intézményei előtti képviseletének ellátása, valamint a tagszervezetek saját képviselete ellátásának szakmai támogatása,
  • a Kárpát-medencei közös vidékfejlesztési stratégia megfogalmazása, kivitelezésének összehangolása,
  • a Fórum tagszervezetei tevékenységének szakmai támogatása,
  • a Fórum tagjai részére a Fórum céljai megvalósítását segítő kölcsönös információ áramlás elősegítése.

 

A KEF felépítése és működése

  • Elnöke: a NAK mindenkori elnöke
  • Ügyrend alapján működik, a döntéshozatal általában közfelkiáltással történik
  • Legfőbb szerve a Teljes ülés: évente 2 alkalommal kerül rá sor, egyszer Magyarországon, egyszer pedig valamely határon túli régióban. A főbb megvitatásra kerülő napirendi pontok:

         (1) regionális beszámolók, javaslatok;

         (2) valamennyi szervezetet érintő kérdések megvitatása;

         (3) stratégia, egységes álláspont kormányzati szervek, nemzetközi szervezetek felé.

  • 8 régió: Felvidék; Kárpátalja; Muravidék; Drávaszög; Vajdaság; Partium, Arad és Bánság; Közép- és Észak-Erdély; Székelyföld;
  • Állandó meghívott tagok: Agrárminisztérium, MAGOSZ, Orosházi Gazdakör, NAK
  • Ügyviteli feladatok: a NAK ügyintéző szervezete végzi.

 

Pártoló tagság, szolgáltatások

A kamara Alapszabálya a kamarai tagságról szóló II. fejezetének C) részében 2016 óta biztosítja az önkéntes pártoló tagsági jogosultság igénylésének lehetőségét a külhoni magyar gazdálkodók számára. Tagsági kérelmet gazda vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő személy vagy szervezet terjeszthet elő.

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

 
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám