Az örvös galamb és a balkáni gerle által okozott mezőgazdasági károkról, valamint a megelőzésüket célzó karbidágyú használatáról.
A tavaszi vetések időszakában újból és újból napirendre kerülnek az örvös galamb és a balkáni gerle által a vetésekben okozott károk. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, mit tehet a gazdálkodó a károk megelőzése, illetve a bekövetkező kárigények érvényesítése érdekében.
Az örvös galamb és a balkáni gerle nem védett, idényben vadászható madárfajok. A mezőgazdaságban egyrészt a vetésekben, különösen például zöldborsó- és napraforgóvetésekben, másrészt több más kultúrában is a termés szemezgetésével okozhatnak jelentősebb kárt. A kár a vadászati törvény definíciója alapján nem minősül mezőgazdasági vadkárnak, így azok megelőzésére és a kárigények érvényesítésére a Polgári Törvénykönyv vadászható állat által okozott károkra vonatkozó szabályai vonatkoznak.
A két szabályozás tartalmát tekintve hasonló. Eszerint a kár megelőzése mind a vadászatra jogosultnak, mind pedig a földhasználónak közös érdeke, az ennek ellenére bekövetkezett kárt pedig a Polgári Törvénykönyvben foglalt feltételek fennállása esetén a vadászatra jogosultnak meg kell térítenie a földhasználó részére. A kárigény érvényesítése a gyakorlatban azért nem olyan egyszerű. Ahol a károkozás rendszeres, érdemes inkább a megelőzésre nagyobb figyelmet fordítani, az esetleges kárigényeket pedig kárszakértő bevonásával megfelelően megalapozni.
Nagyon fontos tehát, hogy kár észlelése esetén a gazdálkodó, a kármegelőzési feladatok közös meghatározása céljából, mielőbb vegye fel a kapcsolatot a vadászatra jogosulttal.
A két galambfaj vadászati idénye az augusztus 15. és január 31. közötti időszakra esik. A vadászati idény lehetőséget ad arra, hogy vadászatra jogosult riasztással egybekötött vadászattal hozzájáruljon a beérett termés megvédéséhez. Ugyanez a lehetőség a tavaszi időszakban legfeljebb a vadászati hatóság külön engedélyével lehetséges. Engedély hiányában vadászat nélkül kell a riasztásról gondoskodni.
A riasztásnak egyik, a gazdálkodók által gyakran alkalmazott módja a gázágyú (karbidágyú) használata. Ezzel kapcsolatban azonban fontos tudni, hogy a gázágyú ugyan hasznos lehet a károsító madarak riasztásában, viszont a hanghatás a hatásterületen másokat is zavarhat. Emiatt ezt a riasztási módot csak körültekintően lehet alkalmazni.
A gázágyú használatát konkrétan egyetlen jogszabály sem szabályozza, de ez nem jelenti azt, hogy az korlátlanul használható. Általánosságban abból lehet kiindulni, hogy egy tevékenységet a természetétől függően több jogszabály érinthet, így azt jogszerűen úgy lehet gyakorolni, hogy egyetlen kapcsolódó jogszabályi rendelkezést se sértsen.
A gázágyú a megcélzott madárfajok egyedei mellett nyilvánvalóan a környéken élő más állatfajokat is zavarhatja. Zavarhatja továbbá más tevékenységek, például a vadászati tevékenység gyakorlását is. Erre tekintettel a nem kellően körültekintő gazda a természetvédelmi hatóság vagy a vadászati hatóság fellépésére számíthat. A gázágyú alkalmazását ezért előzetesen egyeztetni kell az érintettekkel, elsősorban a vadászatra jogosulttal, védett állatok előfordulása esetén pedig a helyi nemzeti park igazgatósággal vagy a természetvédelmi hatósággal.
A gázágyú zavarhatja továbbá a környéken élő emberek nyugalmát is. Ezt a zavaró hatást vizsgálhatja a környezetvédelmi szabályozásban foglalt határértékek betartása tekintetében a környezetvédelmi hatóság, illetve birtokvédelmi eljárás keretében a helyi jegyző.
NAK – Szalai Károly
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön