Az öntözés szükségességét, körülményeit, korlátait valamint lehetőségeit több tényező határozza meg. Az eredményes növénytermesztés alapfeltétele a növény fejlődése számára az összes szükséges tényező folyamatosan és egyidejű biztosítása.
Az öntözés jelentősen befolyásolja a természeti környezetet, hatást gyakorol a mikroklímára, talajra, a vizekre, valamint az élővilágra. Ez azonban kétoldalú, mivel a környezeti tényezők megváltozása is visszahat a vízgazdálkodási folyamatokra. Az AKI tanulmánya szerint az öntözéses gazdálkodást akkor célszerű bevezetni, amikor a termelési, gazdálkodási színvonal a száraz körülmények között elérhető jövedelemezőségnél kedvezőbb. A klímaszélsőségekre való tekintettel, azonban ma már nem lehet elmenni amellett, hogy a vízpótló rendszerek kiépítettsége nagymértékben járul hozzá a hozambiztonság megteremtéséhez. Az eredményes növénytermesztés alapfeltétele a növény fejlődése számára az összes szükséges tényező folyamatosan és egyidejű biztosítása – optimális mennyiség és minőség mellett.
Az öntözés szükségességét, körülményeit, korlátait valamint lehetőségeit, alapvetően a következők határozzák meg:
- az éghajlat, időjárás: elsősorban a csapadék-, hőmérséklet- és párolgási viszonyok;
- a domborzat: lejtésviszonyok, kitettség, mikrorelief (A mikrorelief a felszínen előforduló nem túl nagymértékű - néhány cm-es vagy dm-es – magasságkülönbségek, amelyek a csapadék felszínen való eloszlását befolyásolják, ill. egyetlenné teszi a víz talajba való beszivárgását.)
- a talajvízviszonyok: talajvízszint terep alatti mélysége, ingadozása, a talajvíz utánpótlásának körülményei, kémiai összetétele, fizikai félesége, valamint a talajadottságok (pl. túl nagy szivárgási veszteségek)
- a talajhasználat módja (művelési ágak, vetésszerkezet, agrotechnikai rendszer);
- a belvíz-veszélyeztettség;
- a természeti és környezetvédelmi viszonyok;
- a rendelkezésre álló, megfelelő minőségű vízkészlet;
- „száraz-gazdálkodásban” rejlő lehetőségek kihasználatlansága;
- technikai és/vagy gazdasági korlátot jelenthet például, ha az öntözés hatására kedvezőtlen talajtani változások (elvizenyősödés, láposodás, szikesedés stb.) prognosztizálhatók.
(NAK/Tasnádi Gabriella – Forrás: Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre c. AKI tanulmány)